Fellini mester spirituális édes élete

Federico Fellini filmjeinek valódi mélységét sokáig nem fejtették meg sem a kortársai, sem a filmkritikusok. Csak a felszínen lubickoltak. Anselma Dell’Olio dokumentumfilmje azonban most egészen elképesztő mélységekbe vezet Fellini művészetének elemzése terén, és kortársai visszaemlékezései révén is feltárul a művész spirituális világa.

2021. 05. 10. 7:39
FREDERICO FELLINI
Italian director Tournage du film 'Roma' par Fellini, cinéaste italien. (Photo by Louis GOLDMAN /Gamma-Rapho via Getty Images) Fotó: Louis GOLDMAN
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Arról szólt tehát filmjeiben, hogy elveszett a férfi–nő kapcsolatok intimitása az elidegenedés, a magány és a kommunikációképtelenség miatt. Ezek következménye a közöny és a szorongás lett, mint létállapot. Másként, de ugyanezeket a gondolatokat fogalmazta meg filmjeiben Michelangelo Antonioni és Ingmar Bergman is, talán éppen ezért lettek ők hárman korszakalkotó filmrendezők.

Nagyon érdekes, hogy teljesen különböző utakon járva mindhárom filmrendező arra jutott, hogy csak egyetlen kiút van ebből az egzisztencialista csapdából, ez pedig a szeretet, vagyis a valódi közösség a másik emberrel.

Ahogy a 8½ című filmjének végén a filmrendező ki is mondja: „fogjátok meg egymás kezét”.

A rendező műveiben a közösségi lét és a szeretet mellett tette le a voksát Fotó: Getty Images/Louis Goldman

Egy másik fontos üzenete Fellininek, hogy az anarchikus társadalmi forradalmak tragédiába torkollnak, a kommunizmus rémálmát gyorsan el kell felejteni, bár megjósolta, hogy nem könnyen szabadulunk meg tőle. A dokumentumfilmben a barátok ki is mondják, hogy Fellini kommunista forradalom iránti ellenszenve leginkább az 1978-as Zenekari próba című filmjében mutatkozik meg. A filmben a zenekar fellázad a karmester ellen, mert úgy döntenek, hogy mindenki legyen egyenlő, és ne diktálja senki nekik a ritmust. Persze karmester nélkül semmi sem működik, de Fellini nemcsak azt mondja a nézőknek, hogy ha elvetjük a hagyományokat, akkor elveszítjük az identitásunkat, gyökértelenek leszünk, szorongók és emiatt dühösek, hanem azt is, hogy megszűnik az erkölcs és minden visszatartó erő. Fellini tehát arról is szól a filmjében, hogy egy olyan világ élhetetlen, melyben mindenki azt csinál, amit akar. A filmtörténet egyik legnagyobb filmrendezője szerint: ahol mindenki csak önző, egyéni érdekeit nézi, ott nemcsak a közösségi védőháló szűnik meg örökre, hanem Isten haragja is lesújt. Mindez a filmben egy bontógolyó képé­ben tárgyiasul.

Ha végiggondoljuk, hogy mit hagyott ránk Federico Fellini, akkor a dokumentumfilmből világosan kiderül, hogy a közösségi lét és a szeretet mellett tette le a voksát.

A film az Uránia Nemzeti Filmszínházban premier előtti vetítéseken látható hétvége óta.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.