A trianoni békediktátum hatása a magyar közigazgatásra

Ez a kiadvány is újabb bizonyíték arra, hogy Trianon kutatásának a békediktátum létrejötte után százegy évvel is van létjogosultsága.

Miklós Péter
2021. 06. 28. 9:09
Fotó: Fortepan/ Konok Tamás id.
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Köztisztviselői Kar 2019 novemberében kétnapos közigazgatás-történeti konferenciát rendezett Budapesten, amelynek témája a trianoni békediktátum magyar államigazgatásra gyakorolt hatásainak a föltárása és bemutatása volt. A tudományos ülés írott anyaga a Trianon és a magyar közigazgatás című kötetben jelent meg L. Balogh Béni szerkesztésében.

A kötetben szereplő hét tanulmányt négy fejezetre osztották. Egy részük az első világháborút követő impériumváltásokat ismerteti. Nagy Szabolcs az erdélyi háromszéki, Sárándi Tamás a partiumi szatmárnémeti, míg Göncz László a szlovéniai muravidéki eseményeit mutatja be. Az utódállamok és a közigazgatás című egységben Csehszlovákia, illetve az 1918 után kialakult Nagy-Románia közigazgatás-történetéhez kapcsolódó adatokat ismertetnek a tanulmányok. Gulyás László a csehszlovákiai, míg Egry Gábor a romániai – magyar eredetű – vármegyerendszer átalakításának két világháború közötti folyamatait mutatja be.

A tanulmánykötet borítója

A trianoni menekültek, illetve a Trianon emlékezete című fejezetekben pedig Bojtos Gábor a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében új életet kezdő, a trianoni határokon kívül rekedt magyar államigazgatási szakemberek és tisztviselők pályafutásáról közöl adalékot, Beregszászi Balázs pedig a két világháború között felállított magyaróvári trianoni emlékeket veszi számba.

A kötet valamennyi szerzője kiváló szakember, akik a legtöbb esetben eredeti hazai, illetve külföldi levéltári források alapján készítették el dolgozataikat. Ez a kiadvány is újabb bizonyíték arra, hogy Trianon kutatásának a békediktátum létrejötte után százegy évvel is van létjogosultsága.

Trianon és a magyar közigazgatás. Szerkesztette L. Balogh Béni. Magyar Kormánytisztviselői Kar – Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest, 2020.

(A borítóképen látható felvétel 940-ben a trianoni román-magyar határ megnyitásakor készült. Forrás: Fortepan / Konok Tamás id.)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.