A források erős, hatalmas termetű férfiként, legendás képességű hadvezérként említik Szent Lászlót, aki még vezérei közül is kimagaslott. Hartvik püspök nemes lelkű, erkölcsös, erényes és mélyen vallásos emberként mutatta be. A néphit szerint fejére maga a Szűzanya tette a koronát, a néphagyomány Boldogasszony lovagjának vagy Szűz Mária választott vitézének is nevezi. Még életében olyan legendák övezték, amelyekben egyesült a több ezer éves sztyeppei nomád hagyomány és a honvédő keresztény szent alakja.
Úgy tartották, halála után is többször megjelent népe között, és csodát tett ott, ahol a legnagyobb volt a szükség. Négy Szent László-legenda is kibontakozik a Nemzeti Lovas Színház előadása során, a történet alapját pedig Arany János Szent László című költeménye adja, amelyben Lajos király a kor legjobb bajvívóját, Laczfi Endrét küldi főként székely lófőkből álló csapatával a betörő tatár sereg ellen. A székelyek vesztésre állnak, amikor Szent László kikel váradi sírjából, és győzelemre segíti népét a pogányok ellen.
Szent László a magyarságot talán leginkább megtestesítő személyisége a történelemnek – véli Kásler Miklós. Az izsáki sajtótájékoztatón az emberi erőforrások minisztere Prohászka Ottokár gondolatait idézte, amelyek szerint Szent László megjelenítette a magyarság ősi hagyományait, a vitézséget, a nemességet, a szakralitást, amelyet nagyfejedelem ősei képviseltek itt a földön. Mint mondta, komoly feladat mindezt történelmi hűséggel színpadra vinni úgy, hogy a jelenkori ember is átérezze a jelentőségét, aki sokszor már elszakadt az ősi tradícióktól.

– Fontos mérföldkő ez az életemben. Minél többet tudtam meg a lovagkirályról, annál inkább éreztem a felelősséget – árulta el Pintér Tibor, aki külsőleg is a szerephez kívánt igazodni; hosszú haját és szakállát látva ezt nem is vonjuk kétségbe, ugyanakkor – mint mondta – ennél sokkal fontosabb a belső harmonizáció; a méltóságteljes egyéniséget, a minőséget képviselő uralkodót kell megformálni, mégpedig úgy, hogy ne legyen semmiféle túljátszás. Egyszerűen már azzal is, ahogy ül a lovon, éreztetnie kell: ő Szent László. A darab elején ráadásul még csupán szellemként nyilvánul meg a lovagkirály.