időjárás 5°C Barbara , Borbála 2022. december 4.
logo

A Mikulás, aki egészséget hoz

Zana Diána
2021.07.18. 08:45
A Mikulás, aki egészséget hoz

A hagyományos életmódot szorgalmazó, valamint a természetgyógyászattal foglalkozó körökben a Mikulást emlegetni nemcsak karácsony előtt, de egész évben teljesen megszokott. A gyógyító Mikulás, vagyis polgári nevén dr. Texe Gábor gerontológus, fitoterapeuta, gyógynövényszakértő becenevét ugyan külső megjelenése és Északról származó felmenői miatt kapta, de sokkal inkább az emberek sokasága felé irányuló önzetlen segítségnyújtás miatt illik rá.

Partiumban, a határ melletti kis településen, Hegyközszentimrén – a környéken lelte halálát Szent Imre herceg, innen az elnevezés – lakik dr. Texe Gábor, aki már az első találkozásunk alkalmával megkért, hogy Mikulásnak szólítsam, hiszen mindenki így ismeri. Mihelyt megérkezem, maga mellé ültet és egy – számomra addig ismeretlen – berendezéssel állapotfelmérést végez rajtam. A diagnózis felállítását követően részletesen taglalja, mit ehetek, mit nem, valamint mit mivel és mivel nem, s a mindezek hátterében meghúzódó biológiai, kémiai okokat, majd az őseink ide kapcsolódó, már feledésbe merült gyakorlatait, és az ezekhez kapcsolódó történeteket. Olyan széles körű tudás rajzolódik ki pillanatok alatt, amely láthatóan előfeltétele volt mindazoknak a kutatási eredményeknek és felfedezéseknek, amelyeken gyógyítói gyakorlata, és az általa kifejlesztett természetes szerek hatékonysága alapszik.

Közel negyven esztendeje kezdett rügyterápiával foglalkozni. Az ötletet a homeopátia alapjait lefektető Hahnemann adta, aki felfedezte, hogy bár a kinin az egészséges emberek lázát felviszi, a lázas betegeknél alkalmazva éppen az ellenkező hatást éri el. Innen jött a hasonlót a hasonlóval gyógyítani elve. Ezt alkalmazta Texe Gábor is, aki rájött, hogy bizonyos növények rügyeiben, az életet továbbörökítő őssejtek mintázata megegyezik az emberi test egyes szerveinek sejtmintázatával. Feleségével, dr. Texe Katalin mikrobiológus, laboratóriumi főorvossal, valamint több kutatóorvossal együtt megközelítőleg háromezerféle növényt és anyagot azonosítottak be, melyek megfelelő módon az érintett szervek sejtjeihez juttatva, hatékony módon tudják segíteni az eredeti sejtmintázat és sejtinformációs rendszer helyreállítását. Így születtek meg a Gyógyikaszerek, amelyek alkalmazásával a Mikulás azoknak is segítséget nyújt, akik a sok kipróbált módszer és eszköz ellenére sem találták meg egészségük visszaállításának hatékony módját.

Dr. Texe Gábor szerint a fizikai egészség mellett ugyanakkora szerepe van a mentális és lelki jólétnek is
Fotó: Mészáros Péter

Azt a kifejezést is tőle hallottam először, hogy funkcionális élelmiszer. Olyan feldolgozott ételekről van szó, amelyek szintén a Mikulás műhelyében készülnek az egész Kárpát-medence területéről gyűjtött gyógynövények, illetve növényi rügyek felhasználásával, melyek hozzáadása révén azonos ízvilág mellett az egészségmegőrző vagy éppen gyógyító hatás kiemelkedően magassá válik, ellentétben a hagyományos élelmiszerekkel. Így a gyömbérrel fűszerezett mangalicakolbász például ahelyett, hogy a koleszterin lerakódást segítené elő az érfalakon, lepucolja azokat. A gyöngytyúk zúzahártyájának hozzáadásával készült pástétom pedig elősegíti a vesekő, epekő feloldódását. Mint megtudtam, azért van szükség a tudatos táplálkozásnak erre a formájára, mert mára a földet az úgynevezett modern technikákkal annyira tönkretettük és kizsigereltük, hogy a zöldségek, a gabonák beltartalmi értéke töredéke a fél évszázaddal ezelőttihez képest. A sárgarépa karotintartalma ma huszonöt százaléka annak, amekkora a 60-as években volt. Ez azt jelenti, hogy most négyszer annyi répát kéne ennünk, hogy ugyanazt a tápanyagot megkapja a szervezetünk – fogalmaz Mikulás, és akkor még nem is beszéltünk a vegyszerekről, műtrágyákról, génmanipulációról.

A táplálkozástani betegségek a technikai fejlődéssel párhuzamosan jelentkeztek – véli Texe Gábor, aki a hűtőszekrény feltalálását hozza példának. Előtte ugyanis őseink télen ettek inkább nehéz, húsos ételeket, mikor valóban több energiára volt szükségük. A mezőgazdasági munkák beindulásakor áttértek az idénynövényekre, a zsírjában lesütött, és így tartósított hússzeletekből pedig csak hetente egyszer, vasárnap fogyasztottak. „Proteintúlterhelésről nem beszélhettünk, hiszen a paraszt virradattól napnyugtáig fizikai munkát végzett. A bajt ma az okozza, hogy sokat és helytelenül étkezünk, miközben mozgásszegény életet élünk” – fejti ki, majd levonja a végkövetkeztetést, miszerint ezért túlsúlyos az emberek nagy része.

„Gyógyszered legyen az ételed, s ételed legyen a gyógyszered.” A hippokatészi mondás jól tükrözi Texe Gábor munkásságának lényegét is, aki igyekszik előtérbe helyezni azokat a régi tudásokat, amelyek a hagyományos magyar kultúra részét képezték. Elmondta azt is, hogy elődeink jól ismerték az emberi test öngyógyító képességét, amely mai napig tetten érhető a gyermekek esetében – gondoljunk csak arra, mikor egy éjszaka alatt „kialusszák” a kórt. „Annak idején, mikor megszületett egy gyermek, a placentáját a földbe temették, rá pedig körte- vagy almafát ültettek, annak függvényében, hogy fiú vagy leánygyermek volt-e. Az őssejtek információi így bekerültek a gyümölcsbe, amely egész életében gyógyszere volt a gyermeknek” – meséli. De az is megkapó, ugyanakkor tanulságos történet, hogy a régi gyógyítók már a falu szélére érve tudták, hogy mi a lakosságra jellemző betegség, hiszen megjelentek az azt gyógyító növények. Ennek persze előfeltétele volt, hogy az emberek a természet körforgásába rendeződve éltek; visszatáplálták az anyaföldet, amely aztán őket táplálta, gyógyította és segítette.

A fizikai egészség mellett azonban ugyanekkora szerepe van a mentális és lelki jólétnek is. Erre a legjobb példa Mikulás maga, aki hetvenen felüli életkorban működteti a gyógynövénykivonatokat, a rügykivonatokat és a funkcionális élelmiszereket gyártó üzemet, havi tízezer kilométert utazik, előadásokat tart, legújabban pedig egy gyógyítóközpont felépítésén is fáradozik. „Nekem arra van szükségem, hogy éljek. Amíg a Teremtő ad lehetőséget arra, hogy alkossak és segítsek, addig nekem azt kell tennem. Az nem a kor függvénye, hogy az ember elhagyja-e magát, ha nem az üveg előtt ülünk – legyen az tv-képernyő vagy alkohol –, hanem tevékenyen töltjük a napjainkat, a Jóisten szabad utat ad hozzá” – fogalmaz, majd mintegy összegzésként hozzáteszi az örök érvényű, univerzális igazságot, miszerint amit adsz, azt is kapod vissza.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.