A világ legöregebb huszárjáról emlékeznek meg a hagyományőrzők

Hagyományőrző csapattal találkozhatunk a napokban országszerte több településen, hiszen Skultéty László, a legtovább szolgáló magyar huszár (81 év katonai szolgálat!) tiszteletére szervezett emléktúrán vesznek részt. A lovas túra a huszár szülőfalujából, a felvidéki Hegyesmajtényból indult, és utolsó szolgálati helyéig, Aradig mennek az elszánt lovasok.

Így adózunk a legtovább szolgáló huszár emlékének – zárta gondolatait a lovas. 
Hogy ki volt Skultéty László? Egyes vélekedések szerint Garay János Az obsitos című művének alakját, Háry Jánost, a nagyotmondó huszárt róla formálta, bár ezt többen cáfolják. A Múlt-kor történelmi magazin részletesen összefoglalta a világ legöregebb huszárjának az életét. Ebből megtudhatjuk, hogy a Gábris László néven, 1738-ban született huszár 12 évesen, édesanyja halála után került be ezredfiúnak Hadik András huszárezredébe, ahol az édesapja is szolgált. A tűzkeresztségen 18 évesen, az 1756–57. évi hadjáratban esett át, amelynek során a magyar huszárok 1757. október 16-án Hadik András huszárezredes vezetésével elfoglalták és megsarcolták Berlint. Ettől kezdve végigharcolta a Habsburg Birodalom valamennyi háborúját, küzdött a franciák, a törökök, az olaszok, a poroszok és az oroszok ellen, összesen 22 hadjáratban vett részt. 
Bár az ezred neve többször megváltozott, Skultéty egész életében ugyanabban az ezredben szolgált. 

A Nógrád megyei Keszegről Aszód felé indultak tovább Fotó: Csiri Csaba

Hosszú katonai pályáján Mária Teréziától I. Ferencig négy uralkodót szolgált. Egész életét a katonaságnak szentelte, ezért soha nem nősült meg, és azt is feljegyezték róla, hogy mélyen vallásos ember volt. Többször megsebesült, hősies­ségéért 1790-ben strázsamesterré léptették elő és kinevezték az ezred zászlótartójává, azaz kornétásává, akinek feladata a zászló őrzése volt. Amikor I. Ferenc császár 1812-ben megszemlélte Skultétyék ezredét, feltűnt neki az akkor már 74 éves zászlótartó, és el is beszélgetett vele. A császár tisztté akarta előléptetni az öreg katonát, és fel akarta menteni minden munka alól, de Skultéty azt válaszolta neki, hogy ő már csak megmarad kornétásnak, mert a zászlót nem lehet elhagyni. Skultéty Lászlót 81 éves katonai szolgálat után, 1831-ben, 94 éves korában szerelték le, amikor már nem tudta megülni a lovát. A leszerelésekor Aradon állomásozó ezrede az agg huszárt a város gondjaira bízta – az obsitnak azonban csak néhány hónapig örülhetett. Lehet, hogy nem bírta a tétlenséget, mert még leszerelése évében, 1831. augusztus 19-én a kisszentmiklósi ezredispotályban elhunyt. Az újaradi temetőben katonai tiszteletadással helyezték örök nyugalomra. 2013-ban exhumálták földi maradványait, és a szülőfalujába szállították. A Szlovák Hadtörténeti Intézet akkor azt nyilatkozta, hogy Skultétyt szlovák katonának tartják – számos más személyiséghez, Hadik Andráshoz és ­Benyovszky Mórichoz hasonlóan –, a magyar kormányzat részéről erre a felvetésre úgy reagáltak, hogy ez idáig senkiben nem merült fel, hogy Skultéty László ne magyar lett volna.