A Beethoven-évfordulót ünnepli az Operaház

Beethoven születésének 250. évfordulója alkalmából a Magyar Állami Operaház az István király, Magyarhon első jótevője és az Athén romjai című darabokat viszi színre az Eiffel Műhelyházban Oberfrank Pál rendezésében, Oberfrank Péter vezényletével.

Magyar Nemzet
2021. 09. 23. 10:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szörényi Levente és Bródy János István, a király rockoperájának felvezetéseként sokan ismerik az István király, Magyarhon első jótevője nyitányát. A mai Vörösmarty téren 1812-ben adták át a Pesti Német Színházat, megnyitójára az ­August von Kotzebue írta két alkalmi darab kísérőzenéjét Ludwig van Beethoven szerezte. Az előjátékként bemutatott István király, Magyarhon első jótevője főszereplője az államalapító, ellenségei felett győzedelmeskedő, nagyvonalú és igazságos uralkodó. Az Operaházban a darabot eddig mindössze három alkalommal mutatták be, 1927-ben Beethoven halálának 100. évfordulóján.
Az Athén romjai című utójáték allegorikus történet, amelyben Pallasz Athéné ezeréves álmából ébredve szembesül vele, mivé lett szeretett városa az Oszmán Birodalom megszállása alatt. Hermész invitálására később Pestre látogat, ahol színházat avatnak, így újra megdicsőülhetnek a múzsák. A darabot Richard Strauss és Hugo von Hofmannstahl 1924-ben Beethoven Prométheusz teremtményei című balettzenéjével elegyítve átdolgozta, beiktatva egy új szereplőt, az antik görög kultúrát csodáló európai művészt megtestesítő Idegent. Ez a változat most először lesz hallható Magyarországon. Az Athén romjai kísérőzenéjének legismertebb, több feldolgozást megélt részlete a Török induló. 
A darabokat az est rendezője, Oberfrank Pál színész-rendező, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója dolgozta át napjainkban is érvényes formába. 

Oberfrank Pál színész-rendező     Fotó: Veszprémi Petőfi Színház/Gáspár Gábor

Az oratorikus jellegű, de szcenírozott, valamint Berkes Bálint animált vetítéseivel kísért, és az Opera gazdag jelmezállományát felhasználó előadások közül az István király valamint Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Sík Sándor vendégszövegei­vel egészül ki. A prózai szerepekben Varga Kinga (Gizella) és Kőrösi András (Vazul) mellett a címszerepet Oberfrank Pál alakítja. Az Athén romjai énekes szólista szerepeiben Rácz István, Váradi Zita, Nagy Zoltán, Avedikian Viktória és Papp Zsófia hallhatók. A táncbetétekben a Magyar Nemzeti Balett művészei működnek közre (szólót táncol: Kerényi Barbara) az együttes első balettmestere, Venekei Marianna koreográfiájában. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) a rendező fivére, Oberfrank Péter vezényli.

Oberfrank Péter karmester    Fotó: Éder Vera


Az István király, Magyarhon első jótevője és az Athén romjai szeptember 25-én, este hét órakor látható bemutatót követően szeptember 26-án és október 3-án este hét órakor, október 2-án és 10-én pedig délelőtt 11 órakor látható a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.