Menekülés a szürrealizmusba

Már vetítik a hazai mozikban A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat legújabb epizódját. A Salvador Dalí ifjúkora a művész születésétől a szürrealista mozgalomhoz való csatlakozásáig, vagyis az 1904-től 1929-ig tartó időszakot tárja a nézők elé, megkoronázva egy exkluzív kísérőfilmmel.

B. Orbán Emese
2021. 12. 22. 7:08
Forrás: Pannonia Entertainment
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

David Pujol rendező 2018-ban már készített egy Dalí-fimet – A halhatatlanság nyomában –, ez a mostani alkotása valójában annak az előzményfilmje, amely (a Gala–Salvador Dalí Alapítvány támogatásával és szakmai közreműködésével) eddig ismeretlen archív dokumentumok és felvételek, valamint korábbi interjúrészletek felhasználásával vezet végig a szürrealizmus nagymestere életének első negyedszázadán.

Viszont mielőtt az alapfilmről szólnék, hadd említsem meg az igazi kuriózumnak számító Destino (Végzet) című animációs rövidfilmet, amellyel a vetítés kezdődik, hisz ezért önmagában is érdemes lenne beülni a moziba. A halandó lány és Kronosz, az idő istene közötti beteljesületlen szerelemről szóló, tradicionális animációval készült (2004-ben Oscar-jelölt) hatperces alkotás Dalí és Walt Disney együttműködéséből született, ám befejezésére 2003-ig kellett várni.

Salvador Dalí és Walt Disney          Fotó: Pannonia Entertainment

Az 1945-ben, a világháború miatt félbeszakadt munkálatokat végül Walt Disney unokaöccsének kezdeményezésére fejezték be a Disney Studio animátorai. A Dalí művészetére oly jellemző szürrealista környezetben, egy hamisítatlan Disney-nőalak által végigtáncolt történet tartalmilag és látványában is hátborzongatóan gyönyörű.

Jelenet a Destino (Végzet) című rövidfilmből                  Fotó: Pannonia Entertainment

A művészettörténeti dokumentumfilm az álló- és mozgóképek váltakozásával, a bevágott interjú- és művészettörténészek kiegészítő beszélgetéseiből kiemelt részletekkel pörgősen és érdekfeszítően vezet végig Dalí gyermek- és ifjúkorán, feltárva személyiségének jellemzőit, stílusának alakulását. A néző szeme előtt megy végbe a folyamat és kap választ a felmerülő miértekre. Aki figyelmesen és empátiával követi végig születésének és gyermekkorának körülményeit, az ifjú Dalít ért magánéleti és művészeti hatásokat, az más szemmel tekint ezentúl rá, és tudja vagy pontosabban érzi: mindennek pont így kellett történnie. Azt a hatalmas terhet, hogy halott bátyja nevét kapta, és emlékét kellett hordoznia egy életen át („Bátyám talán énem első verzió­ja”), rá­adásként anyját kamaszkorában elvesztette, nem viselhette el másként, minthogy egy fantáziadús, már-már paranoid világot teremtett magának, pontosabban magában, ezt pedig művekbe öntve sikerült kivédenie a veszélyt, hogy megőrül. Számára tényleg a festészet volt a legfontosabb a világon. Ahogy alkotói stílusa a klasszikusból egyre inkább az avantgárdba hajlik, úgy jön rá arra is, hogy a külvilág ellen egyfajta álarccal védheti meg magát, és kialakul a mindenki által ismert Salvador Dalí, akinek tehetségéhez kétség nem fér. Ahogy a filmben egy adott pillanatban elhangzik:

A fura katalán remek festő.

A filmet az Uránia Nemzeti Filmszínház mellett országszerte számos helyszínen vetítik, többek között Debrecenben, Szolnokon, Szombathelyen, Pécsett, Miskolcon és Székesfehérváron is bemutatják.

Borítókép: Salvador Dalí (Pannonia Entertainment)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.