Van magyar jövő a Kárpát-medencében!

Hazajáró szemmel 2. címmel jelent meg a Hazajáró honismeret-turisztikai magazinműsor második képeskönyve, amely nemcsak a kulisszák mögé, a felszín alá, hanem a föld felett és a fizikai világon túl megtapasztalt élményekbe is betekintést nyújt.

Immár tíz éve járja a történelmi Magyarország területét a Hazajáró stábja. Mindaz, amit az elmúlt évtized alatt felmutattak, jóval túlmutat egy ismeretterjesztő műsor keretein; hiszen az általuk képviselt szellemiségből kialakult egy mozgalom, amely lelki, szellemi nemzetegyesítő erővel bír. A Hazajáró fogalommá vált 

– szögezte le Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója a könyvbemutatón, aki szerint az alkotókat – Jakab Sándort, Kenyeres Oszkárt és Moys Zoltánt, illetve a stáb többi tagját is – a hithez párosuló hazaszeretet, valamint a haza megismertetésének elementáris vágya hajtja mindmáig. Elmondása szerint ez a lelki dimenzió tartja egyben a csapatot, és ezért bővül folyamatosan a követőtábor is. 

Az alkotókkal Bán János, az M5 kulturális televízió csatornaigazgatója beszélgetett, aki a Hazajáró küldetését abban látja, hogy fokozatosan színnel tölti meg a társadalom nagy része számára fehér foltként jelen lévő ismerethiányt a külhoni magyarságot és a határon túli magyarlakta területeket illetően. 

A stáb már a kezdetek óta misszióként tekintett arra, hogy a Kárpát-medence mozaikos sokszínűségét, ugyanakkor egységét bemutassa

– árulta el Moys Zoltán író-rendező, aki úgy véli, hogy az értékelvű gondolkodás, az ezek melletti kitartás, valamint a politikai áramlatoktól való elhatárolódás az, ami unikálissá tette a sorozatot és megalapozta a sikerét. 

A Hazajáró szemmel 2. kötete

A műsor alapvetően három pillérre épül; egyrészt a természeti, másrészt a kultúrtörténeti emlékek bemutatására, harmadrészt pedig az adott vidéken élő magyar közösségekkel való találkozás élményére. Moys Zoltán azt is elmondta, hogy mindezek alapján kétféle közönség alakult ki; az egyik csoportba azok tartoznak, akiket elsősorban a természeti kincsek és a túrázás érdekelt, emiatt kezdték követni a műsort; végül aztán – azáltal, hogy közben megismerték a történelmünk egyes szeleteit – más szemmel kezdtek turistáskodni is. 

Azok közül pedig, akik a magyar emlékek miatt kezdték nézni az epizódokat, sokan bakancsot húztak, és elindultak személyesen átélni a látottakat. 

A tömérdek visszajelzés és az összekovácsolódott közösség hatására megalakult a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet, melyet Böjte Csaba áldott meg. Így aztán a Kárpát-medence teljes területét lefedik már a hazajárók, kialakult egy mozgalom. Ahogy Bán János fogalmazott: 

ez már sokkal több, mint egy televíziós műsor, hiszen erős hatással van a társadalomra.

Kenyeres Oszkártól – aki a sorozat szerkesztője és egyik szereplője – azt is megtudhattuk, hogy az elmúlt tíz év alatt nagyjából kétszázezer kilométert utaztak és háromszázkilenc film került adásba. Legutóbb Galambfalván jártak, ahonnan a könyvbemutatón is fellépő Benedekffy Katalin énekművész származik; legközelebb pedig a Kelemen-havasok nyugati lábához készülnek. 

Szinte bármerre utazunk, a szórványok szórványában is találunk magyar embereket. Mindenhol megvannak a fáklyavivők

 – fogalmazott Jakab Sándor, a sorozat másik szereplője. 

Folyamatosan azt hangoztatják, hogy a magyarság fogy és a külhonban egyre inkább szórványosodik, azonban sok és egyre több példa van az ellenkezőjére is. 

Ilyen a szerémségi Maradék nevű település esete is, ahol közel egy évtizede jártak, és csak nagyon nehezen találtak olyat, aki még tudott volna magyarul.

Az ott forgatott epizód hatására azonban egy odaküldött református lelkész megszervezte a magyar életet, és megtanította a magyar identitásukat már szinte teljesen elhagyott fiatalokat is újból az anyanyelvükre. Többek között ez a történet is alátámasztja Moys Zoltán kijelentését, miszerint

van magyar jövő a Kárpát-medencében.

A második album háromszázhúsz oldala hasonló élményeket idéz fel négyszáz színes fényképen – és a hozzájuk tartozó gondolatokon, idézeteken keresztül –, amelyek a Magas-Tátrától Csíksomlyóig tartó harminc epizód során készültek. A fotók elsősorban a dokumentáció miatt születtek, számos olyan mozzanatot megörökítenek, amelyek a műsorból kimaradtak, és betekintést nyújtanak a kulisszák mögé is. A tavaly megjelent első könyv kiadásának apropója Trianon századik évfordulója volt azzal az üzenettel, hogy egy képeskönyv is bemutassa azt a hazát, amelyet közjogilag ugyan elveszítettünk, de lélekben örökké a miénk marad. Az elképzelés pedig az, hogy minden évad anyagából születik majd egy új album. 

Szintén a tervek között szerepel egy jelvényszerző mozgalom elindítása, melynek célja, hogy kimozdítsa az embereket a fotelekből, a képernyők elől, és ösztönözzön arra, hogy minél többen ténylegesen a hazajárók nyomába eredjenek. Az egyes epizódok ugyanis csak ízelítőt nyújtanak a különböző tájegységek sokszínűségéből. 

Az ízeket, illatokat, kézszorításokat, a tábortűz ropogását nem lehet egy műsorban teljességgel átadni, ezeket érezni kell

 – mondja Moys Zoltán, aki szerint mindez nem csupán a kirándulók szempontjából, hanem az őket fogadók számára is hasznos, mivel a turizmus fellendítése azokon a helyeken, amelyeket eddig még nem fedeztek fel elegen, a magyarság szülőföldön való megmaradásának is kedvez. 

Borítókép: A Hazajáró szemmel 2. című album (Forrás: Hazajáróegylet.hu)