Meghalt Rónaszegi Miklós, Magyarország egyik legsikeresebb írója

Egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal, de az, aki nem olvas, hát ő bizony csak egyet – mondta Rónaszegi Miklós, a rendszerváltás előtti időszak egyik legsikeresebb írója, akinek ifjúsági regényein nemzedékek nőttek fel. A szerző 92 éves korában hunyt el, legutóbb Herczeg Ferenc-díjjal tüntették ki.

Fotó: Teknos

Rónaszegi Miklós halálhírét Bán Mór történelmi regényíró osztotta meg a közösségi oldalán. A Hunyadi-sorozat szerzőjét Rónaszegi családja értesítette, hogy január 27-én, 92 éves korában elhunyt Magyarország egyik legsikeresebb írója.

Népszerű ifjúsági regényein nemzedékek nőttek fel. A Kartal-történetek, az Indián hercegnő, Az indán királyfi, az Indián halál, A királynő kalóza, a Hínáros tenger, A nagy játszma, A genovai fogoly, A királynő kalóza, A Sánta Bölény, Az a híres Háry János, a Gézengúzok-regények és megannyi sikeres mű szerzőjének, a legendás Delfin-könyvek szerkesztőjének művei százezres példányszámban jelentek meg. Utolsó televíziós interjúját az M5-nek adta tavaly

– írta Bán Mór. 

Rónaszegi Miklós 1930-ban született Budapesten.  Az 1960-as években a Móra Ferenc Könyvkiadónál ő kezdeményezte és szerkesztette a Delfin könyvek sorozatot, melyen olvasók nemzedékei nőttek fel. Első művének 1955-ös megjelenése óta számos sikeres, főként ifjúsági, a tudományos fantasztikum műfajában írt könyve jelent meg, valamint A gézengúzok meg az idegenforgalom című regényéből elkészült a Kismaszat és a Gézengúzok című ifjúsági játékfilm is.

Összesen 26 könyve jelent meg, írt történelmi regényeket, indiántörténeteket, irodalmi életrajzokat és vidám gyerekregényeket is. Az a híres Háry János című meseregénye Spanyolországban hat kiadást ért meg.

1990-ben viszont Magyarország egyik legsikeresebb írója egyik percről a másikra eltűnt a közéletből. Erről ezt nyilatkozta a Magyar Időknek adott interjújában: 

A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál éppen a rendszerváltáskor nyugdíjaztak. Könyveimet aztán sem ott, sem máshol nem adták ki többé, és – érdekes módon – pár év múlva az általam szerkesztett népszerű Delfin-sorozat is megszűnt, nem is beszélve az író-olvasó találkozókról, amelyeknek szintén búcsút mondhattam. Gyanítom, hogy az elhallgattatás tudatos, kultúrpolitikai döntés lehetett.

Mindezt azért tartotta furcsának, mert a Mórában közel harminc évig szerkesztette a többmilliós példányszámú Delfin-sorozatot, ami segített megőrizni „piaci versenyképességüket”, magyarán: többször is megmentette őket a csődtől. Az említett interjúban azt is elmondta, hogy a Kádár-korszakban, az aczéli kultúrpolitika a „tűrt” kategóriába sorolta, mert 1956-ban  a Könyvkiadói Munkástanács elnökévé választották, amit a kommunisták sohasem tudtak neki megbocsátani. Rónaszegi Miklós az alkotómunkát, az írást, a mesélést kegyelmi állapotnak tekintette, és erről részletesen beszámolt az interjúban is, amikor regénytémáinak kiválogatásáról kérdezték:

Megragadott egy téma vagy egy történelmi pillanat, és egyszerűen nem eresztett. Amikor a Színház az egész világ című Shakespeare-életrajzot írtam, akkor éppen angol korszakom volt, amikor a Kartal-sorozatot, akkor pedig a magyar középkor érdekelt. Alkotómunkámban sohasem volt egyfajta hideg-rideg tervszerűség. Mesélni akartam, mert a mesélés kegyelmi állapot. Az írói tehetség lényege is abban rejlik, vajon le tudom-e kötni eléggé az olvasót, hogy feltárjak előtte egy másik életet, amit aztán a sajátjaként él át. Mert a jó könyv nem csupán annyi, amennyit az író beleálmodott, az is benne van, amit az olvasó fantáziája felfedez benne. Az olvasás bensőséges kapcsolat, és ha elragad minket a fantázia, már nem létezik számunkra sem idő, sem tér. Nem hiába mondják: egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal, de az, aki nem olvas, hát ő bizony csak egyet.

Az író szerkesztői munkásságáért 2015-ben megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetést, 2020-ban pedig Kásler Miklós miniszter Herczeg Ferenc-díjat adományozott neki Herczeg Ferenc szellemi és irodalmi örökségét méltóképpen képviselő kiemelkedő fikciós vagy dokumentarista jellegű történeti irodalmi – történetírói, történelmi regény vagy történelmi dráma írói – teljesítményének elismeréseként. 

Utolsó interjúját az M5 csatornának adta, melyet itt is megnézhetnek.

Borítókép: Az író portréja (Fotó: Teknős Miklós)