A magyar film új aranykora

Az elmúlt évtizedben a magyar filmgyártás három Oscar-díjat is kiérdemelt. Először a Saul fia nyert a 2016-os esztendőben, majd egy évre rá a Mindenki című rövidfilmet díjazták, idén pedig a 8,651 milliárd forint közvetett magyar állami támogatásban is részesülő Dűne kapta a legtöbb elismerést, beleértve egy magyar szakember, Sipos Zsuzsanna Oscar-díját is. Kollarik Tamás filmes szakemberrel arra kerestük a választ, mi áll a magyar filmgyártás és a magyar filmsikerek mögött.

Kollarik Tamás hozzátette, hogy mindezek az állami támogatások megtérülnek a magyar nemzetgazdaság számára, továbbá ma már több tízezer ember dolgozik vagy áttételes módon kapcsolódik a magyar filmiparhoz.

De nemcsak a népszerűbb filmek díjazásában jeleskedő Oscar-gála közvetítése közben volt jó magyarnak lenni, hanem a művészfilmeket díjazó berlini vagy cannes-i filmfesztiválokon is az elmúlt évtizedben. Kiemelt példa lehet 

Enyedi Ildikó díjnyertes filmje, a Testről és lélekről, amely szinte teljes egészében állami forrásból készült, közel 560 millió forintot kapott. A berlini filmszemlén erőteljes kritikát megfogalmazó Enyedi Ildikó újabb filmet készíthetett, állami támogatás felhasználásával, mert a nemrég bemutatott filmje, A feleségem története összesen 1,230 milliárd forint közvetlen támogatást kapott a filmalaptól, és 537 millió forint közvetett támogatást, ami összesen 1,767 milliárd forint állami finanszírozás.
Kollarik Tamástól azt is megkérdeztük, mi kell ahhoz, hogy a magyar film továbbra is sikeres legyen. A szakember elmondta, hogy a filmipar erőteljes fejlődése a kiszámítható és biztos jogi és gazdasági környezetnek köszönhető. Már vannak országok, amelyek sok esetben előnyösebb pénzügyi feltételeket kínálnak, de Budapest mellett szól a biztonság, a Nemzeti Filmirodának köszönhető transzparens működés és természetesen a hihetetlenül felkészült magyar szakembergárda.

Hozzátette: a siker feltétele az is, hogy ne csak a filmiparra és a játékfilmekre koncentráljunk, hanem a kisebb költségigényű műfajokra is, hiszen a dokumentum-, a természet- vagy az animációs filmek is nemzeti kultúránk részei. Fontos, hogy támogassuk a fiatalokat és a tehetségeket, mert Deák Kristóf Oscar-díja is bizonyítja, hogy alacsony költségvetésű filmmel is világraszóló sikereket lehet elérni. Kollarik szerint „a magyar kreativitás megmutatkozik a filmben. András Ferenc és Sándor Pál közös mondását tudom idézni: a magyar nemcsak lóra, hanem filmre termett nemzet is.”

Aki minket választott hazájául Megérdemel némi figyelmet Mac Ruth, akinek idei Oscar-díja nem kapott nagy publicitást. Kollarik Tamás elmondta, hogy Mac Ruth 15 éve él Magyarországon, Budapesten, magyar családja van, kiválóan beszél magyarul, megszerezte a magyar állampolgárságot. A filmes szakember hozzátette, Mac Ruth a legnagyobb hollywoodi filmeken dolgozik, idén pedig a negyedik jelölését már Oscar-díjra váltotta.

 Kollarik kiemelte, hogy az ő története kiváló tanmese arról, milyen izgalmas szakmai-kulturális tengelyben létezik most a magyar film és a magyar filmgyártás. Egy Los Angeles-i amerikai állampolgár a film fővárosa helyett inkább Magyarországot választja, itt rendezi be az életét, itt alapít családot. Mindez arról is szól, hogy „nem lehet Magyarország olyan rossz hely, ha minket választott”.

Borítókép: Udvardy Anna, az Oscar-díjas Mindenki című film producere, Kollarik Tamás és Deák Kristóf rendező  (Forrás: Kollarik Tamás archívuma)