Hazánkban készült az Oscar-díjas Dűne

Sipos Zsuzsanna a Dűne díszletberendezőjeként elnyerte az Oscar-díjat a legjobb produkciós tervezés kategóriában, Patrice Vermette látványtervezővel együtt. Díjazása nemcsak az egyik legfontosabb filmes háttérszakma fontosságára hívta fel a világ figyelmét, hanem arra is, hogy a magyar filmipar és a hazai filmes szakemberek világszínvonalúak. A Dűne elismerése hazánk sikere is egyben, mert egyrészt a film kilencven százalékát Magyarországon forgatták, másrészt Kollarik Tamás filmes szakember lapunknak elmondta: minden itthon elköltött száz forinthoz a magyar támogatási rendszer harminc forintot még hozzáad.

Fotó: Getty Images

A Frank Herbert regényéből Denis Villeneuve rendezésében filmvászonra álmodott Dűne, amely összesen tíz Oscar-díj-jelölésből hatot el is hozott – vagyis a látványtervezés, eredeti filmzene, operatőr, vágás, hang, vizuális effektek díjait –, több száz hazai filmes szakember közreműködésével főként Magyarországon készült. A film forgatása több mint négy hónapig tartott hazánkban 2019-ben a Mid Atlantic Films közreműködésével, majd a Pioneer Pictures szervezésében 2020-ban néhány hetes pótforgatásra is szükség volt. A film díszletberendezőjeként vasárnap este Oscar-díjjal elismert Sipos Zsuzsannának és a Dűnén dolgozó magyar szakembereknek is gratulált Káel Csaba, a filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet elnöke.

– A magyar filmipar és a hazai filmes szakemberek kimagasló színvonalú munkájának elismerése is egyben a Dűne sikere az Oscaron. Több száz hazai filmes közreműködésével főként Magyarországon készült ez a szuperprodukció, mely jelentős szakmai elismerésekkel és közel négyszázmillió dolláros bevételével a múlt év egyik legsikeresebb mozifilmje lett. Óriási gratulációt érdemelnek a hazai szakemberek, akik hozzájárultak ehhez a világsikerhez. Határtalan öröm az egész szakmának Sipos Zsuzsanna Oscar-díja, mely azt tanúsítja, hogy világszínvonalon is kiváló tehetségeink vannak, és azt üzeni a világnak, hogy a legjobbak közt vannak a magyar filmesek

– jelentette ki a kormánybiztos. Hozzátette: a hazai filmipar volumene tavaly mintegy harminc százalékkal növekedett, a regisztrált költések összege elérte a 218 milliárd forintot. Káel Csaba azt is kiemelte, hogy az ágazat szakember-utánpótlása éppen ezért égető feladat. Mint mondta, a Nemzeti Filmintézet nagy hangsúlyt fektet a szakemberképzés fejlesztésére és támogatására filmiparunk versenyképességének megőrzése és növelése érdekében.
 

Lapunk megkeresésére Kollarik Tamás filmes szakember, egyetemi oktató elmagyarázta, milyen módon támogatta Magyarország a Dűne létrejöttét.

– A magyar állam többfajta módon és széleskörűen támogat kortárs magyar filmalkotásokat, de fejleszti az audiovizuális szórakoztatóipart és azon belül a filmipart is

– fejtegette lapunknak a filmjogász. Hozzátette, hogy létezik közvetlen támogatási mód, amely pályázati úton, elsősorban a Nemzeti Filmintézetnél található, de mindezt kiegészíti egy nemzetközi produkcióknak is elérhető finanszírozás, a közvetett támogatás is. A Dűne közvetett támogatásban részesült, amely a filmtörvény alapján már több mint egy évtizede működik Magyarországon. A szakember elmondta azt is, hogy

az Orbán-kormány alatt a közvetett támogatás folyamatosan emelkedett, 20, 25 majd 30 százalékra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a filmkészítés során minden hazánkban elköltött száz forinthoz a magyar állam hozzáad harminc forintot. A filmiroda nyilvános adatai szerint a Dűne kapcsán kiadott közvetett támogatás összesen 8,651 milliárd forint volt.

Kollarik Tamás kifejtette:

– Mind az Európai Bizottság, mind a magyar szakemberek által bizonyított és kiszámolt, hogy a filmiparba fektetett támogatásnak erős multiplikátor hatása van: 1,6-3,1 szeres szorzóval jelenik meg, térül meg a nemzetgazdaságunk számára minden befektetett forint. A magyar kormány nemzetközi hírű, elismert és átgondolt fejlesztést visz végbe, mert nemcsak a támogatási rendszer jogi és pénzügyi feltételeit teremti meg, hanem az infrastruktúrát, a filmstúdiókat is fejleszti. A magyar filmes szakemberek világhírűek, de a fejlesztési terv része, hogy versenyképes tudása legyen a magyar filmeseknek, ezért remek képzési programok működnek, akár a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen is. Mindezeknek együtt köszönhető, hogy egyre többen kapcsolódhatnak be a filmiparba, egyre több munkahelyet teremt az átgondolt kormányzati támogatással ez az ágazat.

Borítókép: Sipos Zsuzsanna a Dűne díszletberendezője és Patrice Vermette látványtervező (Fotó: Getty Images)