L. Simon László, a MNM főigazgatója, a műtárgy bemutatásakor emlékeztetett, hogy a Nemzeti Múzeum mindmáig leglátogatottabb kiállítása, a Budai Várban egykor működött Erzsébet Királyné Múzeum tárlata volt. A Sissi életét bemutató múzeum az Országos Széchényi Könyvtár helyén fogadta az érdeklődőket.
– Sorsa megpecsételődött a II. világháború után, amikor átépítették a Hauszmann tervezte épületegyüttest – magyarázta a főigazgató, rámutatva: a gyűjtemény jelentős részét mai napig őrzi, kezeli, s kölcsönadja a Nemzeti Múzeum.
Mi több, igyekeznek bővíteni a tárgyi anyagot, például a bemutatásra kerülő piperetükörrel.
– Valamint a kesztyűvel, amely a következő kiállításunk címében szerepel: Sissi kesztyűjétől Sztálin füléig – árulta el L. Simon László, hozzáfűzve: ezt a kesztyűt viselte az ellene elkövetett merényletkor Erzsébet királyné.
Mindkét tárgyat németországi árverésen szerezte meg a múzeum.
Sal Endre, a Mandiner főmunkatársa, lapja, a Nemzeti Múzeum médiapartnere nevében, s mint a tavaly megjelent, Mestermű születik – 45 izgalmas történet a budai Várból című kötetet szerzője felidézte, miért volt Erzsébet királyné az egyik legmagyarabb Habsburg. aki annyira szerette a magyarokat, hogy minden gyermekét magyarul taníttatta, aki ragaszkodott ahhoz, hogy Mária Valéria a budai Várban lássa meg a napvilágot.
– Ha ritkán a palotában időzött, inkognitóban rendszeresen látogatta a svábhegyi vendéglőket. Ebédelt és cigányzenét hallgatott – mesélte az újságíró, aki megemlékezett Ferenczy Idáról, Sissi felolvasónőjéről.
– Az anekdota szerint, amikor Erzsébet királyné magyar származású társalkodónőt keresett, hat előkelő származású hölgy nevét írták össze. Deák Ferenc kanyarította oda a listára Ferenczy Ida nevét. Sissi őt választotta, ám mivel kisnemesi családban született, nem lehetett társalkodónő, csak felolvasónő. Harmincnégy éven keresztül szolgálta a királynét, az egész életét neki áldozva lett a legbizalmasabb barátnője.
– Én is olyan vagyok, aki ha meghallja Sissi nevét, jó érzés fogja el. Létezik valamiféle kapcsolat Erzsébet királyné és a magyarok között, ami megmaradt sok-sok évtized múltán is – vallotta be Szentkirályi Alexandra.
A kormányszóvivő úgy fogalmazott: Wittelsbach Erzsébet azok közé tartozik, aki bár nem magyarnak született, szerette a magyarokat, s ha kellett, képviselte az érdekeinket.
– Ez mai napig intő példa lehet sok politikus számára – figyelmeztetett Szentkirályi Alexandra, majd a műtárgyról szólva megjegyezte: az a tükör, amelybe egy uralkodó nap mint nap belenéz, nagy kincs. Döntések utáni arcvonások nagy tanúja.
– Sissi a magyar szellemi élet kiemelkedő alakjaival levelezett. Legendás barátság fűzte Deák Ferenchez, a haza bölcséhez és gróf Andrássy Gyulához, a későbbi miniszterelnökhöz – mondta a kormányszóvivő, hangsúlyozva: ma a kabinet stratégiai ágazatként tekint a kultúrára, az ahhoz kapcsoló turizmusra, lévén egy nemzet akkor tud igazán kiteljesedni, ha látszik, milyen mélyre eresztette gyökereit, ha múzeumokat, kulturális tereket épít, újít meg.
– A legmélyebb gyökereket a reformkorban, majd azt követően Trianonig eresztette a magyar nemzet. Ma ennek az országépítő korszaknak a reneszánszát éljük. Nálunk zajlik a nyugati világ legnagyobb kulturális beruházása, a Liget-projekt – zárta beszédét Szentkirályi Alexandra.
Borítókép:Szentkirályi Alexandra Sissi tükrével (Fotó: Mirkó István)
