Kralovánszky-emlékek nyomában

A budapesti Váci utca 15. szám alatt álló házról és egykori építtetőjéről írt levél indította el e cikk születését, melyet a magát amatőr helytörténeti kutatóként bemutató Kanczler Klárától kaptunk. A Váci utca 15. számú ház a Kralovánszky-bérház, melyet ma is így ismernek. A beszélgetés során a házról, a múlt században élt Kralovánszky László ügyvédről és Csévharaszthoz kötődő életükről, a velük kapcsolatos emlékekről beszélgettünk.

Kanczler Klára elmesélte, hogy Kralovánszky László a Csévharaszton álló kúriát is a saját elképzelése alapján építtette meg. A főépület klasszicista stílusban épült, magán viseli ma is a vidéki kúriákra jellemző meleg, sárga színt. Az épülethez szépen gondozott park, nagy birtok és igényes istálló is tartozott. Kanczler Klárától megtudtuk, hogy több majorsági és egyéb értékes épület a föld színével vált egyenlővé a történelem viharaiban. Nemcsak a környezete megjobbításán munkálkodott az ügyvéd, hanem adott a közösségnek is. Nagyon jó viszonyt ápolt a helyiekkel. Ezt bizonyítja a Pusztacsévnek ajándékozott harang is, melyet maga a földbirtokos tervezett. 

A Pusztacsévnek ajándékozott harang                Fotó: Dosztál Veronika

– A 90-es évek elején kezdett foglalkoztatni a harang története – mesélte Kanczler Klára. –  Nem csak az idősek, a fiatalabbak is tudták, hogy a harangot ajándékba kapták az itt élő emberek a földbirtokostól. Az elején fa harangtoronyban volt, később lecserélték egy modernebb, masszívabb vasszerkezetre. A harangon lévő felirat is mutatja, hogy az adományozó Kralovánszky László és felesége, Gróza Mariska. Egyre jobban kezdett érdekelni, ki is volt ez a nagylelkű birtokos, akinek a nevét megőrizte az emlékezés. Így néhány évtized eltelte után a netnek és segítőkész település- és családfakutatóknak köszönhetően sikerült utánajárni, ki is volt ő. Kralovánszky László ügyvéd evangélikus volt, egy közismert család leszármazottja. Nyíregyházán született 1855-ben. Nagyapja Kralovánszky András főbíró volt Nyíregyházán, aki az 1848–49-es szabadságharcban hat fiával vett részt. Róluk a város is megemlékezik. A legkisebb László, aki honvédszázados volt. Az ő fia Kralovánszky László ügyvéd – sorolta a helytörténeti kutató. 

Kanczler Klára elmondta, hogy az ügyvéd nagy erőkkel dolgozott azon a XX. század elején, hogy Csév és Pótharaszt puszta érintésével vasútvonal épüljön. – Közel harminc cikk, okirat számol be erről. Több változat született, a legmerészebb terv szerint egészen Nagykőrösig vezetett volna a vasút. Kiderült, 1902-től egészen 1925-ig foglalkoztak vele. A gazdasági válság, a háború azonban elmosta a tervet. A 50-es évek sem hoztak felemelkedést, mint oly sok érték, ezek közül is sok veszendőbe ment, pedig a Kralovánszky családnak virágzó gazdasága volt. A főépületet államosították, a családot szinte mindenétől megfosztották. Az épület ma is áll, a régi bálterem helyén lakások vannak. A harang is őrzi a nevüket. Szívem szerint a Kralovánszky-kúriát is bevenném a helyi védelem alá ajánlott épületek közé, hogy legyen valami, ami az utókort emlékezteti rá, hogy élt itt egykoron egy nagylelkű földbirtokos – mondta mély meggyőződéssel Kanczler Klára. 

Borítókép: A Kralovánszky-kúria Csévharaszton (Fotó: Ottinger Viola)