Sokkal több volt, mint a túlvilág festője

Bosch festői életművének közel felét, tíz festményt és rajzokat is felvonultat a Szépművészeti Múzeum Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa című tárlata. A különös alkotások valódi értelme akkor tárulhat fel, ha ismerjük azokat a forrásokat, amelyek befolyásolták képei gondolatiságát és megformálását. Ezért a kiállítás életművének kiemelkedő munkáit a mester művészi forrásainak kontextusában mutatja be.

Budapest, 2022. április 8. Áder János köztársasági elnök (b3) és felesége, Herczegh Anita (b2, háttal) Baán László főigazgató (j) társaságában megtekinti a Szépművészeti Múzeum Menny és pokol között - Hieronymus Bosch rejtélyes világa című kiállítását az ünnepélyes megnyitón 2022. április 8-án. A németalföldi mester különleges világát megelevenítő, a késő középkor szellemi és vizuális kultúráját megidéző, egymilliárd eurós biztosítási összértékű anyagot felvonultató tárlat április 9. és július 17. között látható. MTI/Bruzák Noémi Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Bosch egyik legismertebb munkája az Utolsó ítélet triptichon, amely jól szemlélteti pesszimista világképét: míg más festők képein az üdvözültek és az elkárhozottak hasonló arányban vannak jelen, itt a mennybe igyekvők a háromból csak az egyik táblaképen kaptak helyet. 

A Túlvilági látomások sorozatból két bámulatos Bosch-festményt, A pokolba vezető folyót és Az üdvözültek mennybemenetelét láthatjuk, amelyek lenyűgöző módon jelenítik meg a túlvilágot.

Noha a festőt kötötték a szentábrázolások ikonográfiai hagyományai, szokatlan részletekkel egészítette ki alkotásait. Ezt igazolja a Szentek élete elnevezésű szekcióban a Szent Kristóf a gyermek Jézussal című kép is, amelyen számos nyugtalanító motívum tölti meg a tágas teret: a fára felakasztott medve, a fürdőzőt zaklató vadkan és a romok között leselkedő sárkány mind az emberi világban rejtőző gonosz fenyegetésére utalnak.

Bosch legnyugtalanítóbb és egyben legismertebb alkotása, a Földi gyönyörök kertje triptichon soha nem hagyhatja el a madridi Museo Nacional del Pradót, a remekmű mégsem maradhatott ki a tárlat anyagából. 

A máig megfejtetlen jelentésű triptichon középső táblájának a legkorábbi és legminőségibb, XVI. századi másolata, valamint korabeli, a legnemesebb anyagokból szőtt, lenyűgöző méretű és szépségű falikárpit-változata kapott helyet a kiállításban. A zavarba ejtő, leginkább az emberiség történetét a teremtéstől a végítéletig elmesélő morális allegóriaként értelmezhető művel Bosch szándéka az lehetett, hogy elbizonytalanítsa és gondolkodásra késztesse a nézőt.

A kiállítás utolsó szekciója Bosch művészi örökségét, XVI. századi követőit mutatja be, majd az anyagot Sebastião Salgado brazil fotográfus Bosch hatását mutató, Aranybánya című dokumentarista fotója zárja. Bosch számos alkotásához hasonlóan Salgado fényképe az emberi bűnből és erkölcsi romlottságból adódó kollektív szenvedést, a földi pokol örökkévalóságát jeleníti meg.

Bosch tehát sokkal több volt, mint a pokol és a démonok, a szörnyek és a kimérák festője. Ezt bizonyítja a Szépművészeti Múzeum július 17-ig látogatható tárlata.

– Bosch művészete minden próbát kiállt, elismerése minden korszakot túlélt, csekély számú fennmaradt alkotása előtt évente milliók tolonganak a világ legrangosabb múzeumaiban – fogalmazott a szombattól látogatható kiállítás pénteki ünnepélyes megnyitóján Áder János köztársasági elnök, aki hangsúlyozta: az utóbbi fél évszázad talán legnagyobb szabású Hieronymus Bosch-kiállítása nyílik meg most Budapesten.

Borítókép: Herczeg Anita, Áder János, Baán László (MTI/Bruzák Noémi)