A táncos hangszere a teste

A Budapest Táncszínház formakincse gazdag, a klasszikus balettől a hip-hopig használják a tánctechnikákat. A táncosoknak azonban ez erős kihívást jelent, ezért az együttes sok éve rendezi meg nyitott kurzusát. A program profiknak két intenzív hét, reggeltől estig tartó tréningekkel, de lehet jegyet váltani külön is a mesterek óráira. Ráadásul úgynevezett kezdőórákat is kínálnak, oda ügyesebb amatőrök, félprofik is beférnek, például olyanok, akik hobbiszinten öt-hat éve napi rendszerességgel táncolnak. A tematikáról és az elvárásokról Földi Béla, a Táncszínház igazgatója és művészeti vezetője nyilatkozott lapunknak.

Budapest, 2020. november 3. Feledi János koreográfus Metamorfózis című táncművének próbája a Nemzeti Táncszínház nagytermében 2020. november 2-án. A táncművet november 3-án mutatják be. MTI/Mónus Márton Fotó: Mónus Márton

Tájékozódjanak a világban, beszélgessenek mesterekkel, definiálják a táncművészet helyzetét a 21. században!

– sorolta elvárá­sait a Táncszínház igazgatója, majd hozzátette: – Értsék meg, hogy a tenden­ciák a fontosak! A trendekben az értékeket lássák, ne azt, hogy most ezt kell csinálni, mert ez a divat akkor is, ha üres! Az együttes vezetője hangsúlyozta, hogy a művész nincs készen azzal, hogy kap egy diplomát, hiszen állandóan gazdagodni, tanulni kell. Ez folyamatos tanulást, készenlétet igényel. A táncos hangszere maga a teste, tudnia kell, hogyan tartsa formában úgy, hogy jól szólaljon meg. Ez mindennap figyelmet igényel: hogyan étkezzen, pihenjen. Emellett a művésznek az is kötelessége, hogy olyan módon szóljon a világhoz, hogy az jobbá váljon – szögezte le az együttes vezetője.

Borítókép: Feledi János koreográfus Metamorfózis című táncművének próbája a Nemzeti Táncszínház nagytermében (Fotó: MTI/Mónus Márton)