A cím az Epreskertre utal, amelyet Strobl Alajos hozatott rendbe, s ahol 1870-ben épült fel az első szobrászműterem. A kert 1882-től a mintarajziskoláé lett, s itt folyhatott a mesterképzés jeles művészeink műtermeiben.
A megnyitón, a rekkenő hőség dacára, szép számmal megjelentek a kiállító művészek, művészhallgatók. Halmai Róbert, az Esernyős ügyvezetője elöljáróban elmondta: szándéka olyan kiállítások rendezése, amelyeken a műalkotások beszélgetnek. Beszélgetnek egymással, a látogatókkal. Az effélék közül emlékeztetett a Pilinszky 100 címűre, a Szolnoki Művésztelep tárlatára, ahol hatvan alkotó idézte fel Pilinszky János életművét, bensőséges kapcsolatát zenével, képzőművészettel. Az Óbudai Képzőművészeti Tárlat kuratóriumi elnöke, Szurcsik József hívta fel a figyelmem, hogy a 2021/22-es tanév a százötvenedik a Képzőművészeti Egyetem életében. És lám, már a negyedik tematikus kiállítást nyitjuk meg – fogalmazott Halmai Róbert. Menasági Péter szobrászművész, egyetemi docens felidézte az intézmény 1871-es alapítását.
Mintarajziskolát – hivatalosan Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde – alapított az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, Kelety Gusztáv festő és műkritikus kezdeményezésére, hogy rajztanárokat képezzenek a jóízlés iránti igény felkeltése érdekében. Mint megnyitójában Menasági Péter fogalmazott: ez Európában mindenütt jelentkező igény volt, s a festő- és szobrásznövendékek számos nagyvárosba jártak tanulni, Párizstól Londonon át Bécsig.
– Természetesen az igény Magyarországon szintén felmerült, hogy a művészetet fordítsák a köz javára, hamarosan aztán a művészképzés igénye is – folytatta a docens, hozzáfűzve: mesteriskolák alakultak, a szobrásztanszék elődje 132 éve, Strobl Alajos epreskerti műhelyében. A két intézmény 1908-ban egyesült, s létrejött a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola, amely 2000-től viseli a Magyar Képzőművészeti Egyetem nevet.
– A képzés bizonyos értelemben nem nagyon változott, amennyiben a másolás mindenkor a tanrend része volt. Szintén megmaradt a mesterek köré szerveződés metódusa – magyarázta Menasági Péter, kifejtve, hogy egy-egy szobrászművész köré szerveződnek az osztályok. Ezáltal a személyes kapcsolatra épül az egyetem oktatási módszere. Ez nagyon erős kapocs a múlttal – hangsúlyozta, megjegyezve: közben felépült a kőfaragó, a kerámia- és a fémmegmunkáló műhely.
A szobrászművész a következőkben utalt a kiállítás címére, ami úgy szól: A kert szelleme, s utalt Gabelics Antal szobrok közt megtekinthető fotográfiáira, amelyek az Epreskertet mutatják be mindazoknak, aki nem ismernék.
A koronavírus-járvány miatt a rendezvények, tárlatok az idei évre tolódtak, mind a főépületben, mind az Epreskertben. Jelen kiállítás alapkoncepciója az volt, hogy a végzős szobrászhallgatóknak kínáljon bemutatkozási lehetőséget, akiknek erre a Covid miatt nem adatott módjuk – emlékeztetett Menasági Péter, magyarázatként hozzátéve: az egyetemi képzés kiemelten fontos momentuma a diplomavédés, amit a karanténhelyzet meghiúsított, így sajnos megannyi 2021-es terv nem készült el, amellyel vizsgáztak volna a hallgatók.
– Mindennek ellenére a kiállítás remek keresztmetszetet ad az elmúlt három esztendő terméséből – fogalmazott a mester, s felhívta a figyelmet, hogy a kiállított munkák reprezentálják a tanszék sokszínűségét, anyaghasználatban, formarendszerben egyaránt. A mimetikus tanulmányoktól kezdve az absztrakt megformáláson keresztül a konceptuális megközelítésig lefedi a teljes művészeti palettát.
Borítókép: Tanárok, tanítványok és érdeklődők (Fotó: Teknős Miklós)
