Ki hallott már a XVIII. századi vásári tolvajnyelvről? Tudjuk-e, hol húzatták el a nótájukat ükapáink a cívisvárosban? Elgondolkodtunk-e már valaha azon, hogy mit tartogat számunkra a social media új kora? – ilyen és ehhez hasonló kutatások hátterébe nyerhettek betekintést azok, akik úgy döntöttek, hogy az országos szintű Kutatók éjszakája programsorozatra ezúttal a Debreceni Egyetemenre (DE) látogatnak el.
Péntek délutánra teljesen átváltozott az épület: a szervezők már valamennyi terembe már kihelyezték a kiadványaikat, a plakátokat, s itt-ott kedveskedtek vendégváró pogácsával és teával is.
Elsőként a kommunikáció- és médiatudományi tanszék eseményeire siettem, a helyszínen lelkes középiskolás diákcsoporttal találkoztam.
A jelent és a múltat is érintő kulturális témákat bemutató előadásokat hallhattunk, így került szóba például a táncházmozgalom, a város vendéglátóhelyeinek története, s az internetes mémek világa is.
A folyosókon barangolva megjelent eDE mókus is – a DE kabalaállata –, s hirtelen élő muzsika csalogatta a táncos lábú és vállalkozó szellemű érdeklődőket a néprajzi tanszék által szervezett táncházra. Ha valaki elfáradt volna az örömtáncban, a főépületben bátran belekóstolhatott többek között a holland nyelvbe és kultúrába, s megpihenhetett néhány percre akár a kínai teaházban is. A DE a Kutatók éjszakája egy célját könnyedén teljesítette, ugyanis élmény lett a tudomány.
Nagyon hangulatos ilyenkor a Debreceni Egyetem főépülete, amikor leszáll az este, különösen izgalmas barangolni a tanszékeken, belesni az épület minden zugába, s mindenhol változatos programok várják az érdeklődőket. A diákok és az önkéntesek is lelkesek, láthatóan mindenki arra törekszik, hogy minél többet kihozzanak a rendezvényből, s hogy a résztvevők jól érezzék magukat
– nyilatkozta lapunknak az egyetem egyik végzős kommunikáció szakos hallgatója.
Borítókép: A DE BTK Konfuciusz Intézetének bemutatója a kínai teakultúráról, kalligráfiai bemutatóval fűszerezve (Fotó: Kutatókéjszakája.hu)
