20.45-kor, Joe Sumner felvezetését követően lépett színpadra a hetvenegy éves sztár a Papp László Budapest Sportarénában. Vastaps fogadta az első dal első taktusait, majd újabb klasszikus követte a felvezető The Police-nótát, a Message in the Bottle-t. A második dal az Englishman in New York volt.
A koncertek dallistája általában jól lekövethető menetrend szerint épül fel. A műsor felénél felpörgetik a hangulatot népszerű slágerekkel, majd a katarzisban, az utolsó blokkban játsszák a legnagyobb közönségkedvenc-szerzeményeket. Felfoghatatlan, hogy az Englishman csupán a második helyen szerepelt a játszott dalok listájában. Azaz: számos, ennél is zseniálisabb nóta szerepel a repertoárban.
Húsz dalt hallhattunk a bő másfél órás műsor alatt, megannyi klasszikus The Police-slágerrel fűszerezve. A The Police volt az a zenekar, amely a hetvenes évektől kezdődően meghatározó formációja volt a new wave irányzatának. Tette mindezt úgy, hogy punk-, post-punk, rock-, reggae- és jazzelemeket is bőven kevert abba a koktélba, amely a sajátja. Azok a felütések, azok a ritmusváltások és azok a semmivel össze nem hasonlítható taktusok, amelyek azonnal felismerhetővé teszik a The Police-t, a budapesti koncerten is jelen voltak. És ennek az elegynek leginkább speciális fűszere Sting hangja. A művész olyannyira profin játszik a hangszerein, amennyire mérhetetlen eleganciával és könnyedséggel létezik a deszkákon.
Jóleső hullámokon utaztuk. A zene hullámain, amelyek észrevétlenül csaptak át a rockból a reggae-be vagy épp a jazzbe és funkyba, hogy közben tényleg azt érezzük, hogy Everything’s Gonna Be Alright – ahogyan Sting is megidézte Bob Marley-t.
A For Her Love gitárjátékának üveghangjai, a könnyed oktávváltások és a tény, hogy egyik dal úgy áramlik át a másikba, hogy észre sem vesszük. Az egyik pillanatban még a Fields of Love-ot hallgatjuk, a másikban már a Spirits in the Material Worldöt, hogy aztán a Brand New Day-en át csordogáljunk bele a Shape of My Heart taktusaiba.
A Shape of my Heart első taktusai közben semmi más nem járt a fejemben, csakis Natalie Portman és Jean Reno kettőse. Aztán Sting csodálatos gitárjátéka mindezt feledtette, és már kizárólag az létezett, ami a színpadon történt.
A legendás film betétdala jelentette az egyik leginkább katartikus pillanatot az este folyamán. Ehhez az is hozzájárult, hogy az eredeti Sting-szerzeményt a rapper, Juice’s WRLD: Lucid Dreams című slágerével egybeolvadva hallhattuk.
Ahogyan a koncert ívében elringatott a csendesebb, intimebb hangulatú dalok sora, úgy rázott fel a kellemes rezignálságból a Desert Rose, amely az este egyik tetőpontja volt – energialöket szempontjából. Különleges pillanat volt, amikor felcsendült a a King of Pain című dal, amelyben a felvezető előadó szerepét betöltő Joe Sumner is közreműködött. Az este egyik koronája az Every Breath You Take című, The Police-sláger volt, amelyet az 1978-as kislemezként megjelent Roxanna és a háborús ukrán területeken élő emberekért elhangzott, Fragile követett.
Ezek a zenészek olyan korszakban éltek, amikor David Bowie, Phil Collins és a Genesis vagy épp Peter Gabriel egyszerre alkottak. És amikor az első ember a Holdra szállt. A Walking on the Moon, amely – tizennegyedikként hangzott el a koncerten – megtestesíti ezt az életérzést.
Látták Neil Armstrongot erre a titokzatos égitestre lépni. Máig meghatározó számukra, hogy olyan korban éltek, amikor ehhez hasonló csodák történhettek, és ők ennek részesei lehettek. Kitörölhetetlenül égett beléjük az érzés, hogy valami egészen új részeseivé váltak.
New wave.
És ebben volt zseniális a The Police. Mi pedig ezt élhettük át újra a budapesti Sting-koncerten is.
Dallista:
Message in a Bottle
Englishman in New York
Every Little Thing She Does Is Magic
If It's Love
For Her Love
Rushing Water
If I Ever Lose My Faith in You
Fields of Gold
Spirits in the Material World
Brand New Day
Shape of My Heart
What Could Have Been
Whenever I Say Your Name
Walking on the Moon
So Lonely
Desert Rose
King of Pain
Every Breath You Take
Roxanne
Fragile
Borítókép: Sting fellépése Reims-ben idén októberben (Fotó: AFP/Francais Nascimbeni)
