Elhunyt Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese

Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese, az MNM Esztergomi Vármúzeum igazgatója, a Magyar Régész Szövetség alapító tagja életének 59. évében, ma reggel váratlanul elhunyt. Rezi Kató Gábort a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum is saját halottjának tekinti.

Rezi Kató Gábor 1963. július 5-én született Budapesten. Előbb az Eötvös Loránd Tudományegyetem régészet–történelem szakát végezte el, majd ugyanitt a Természettudományi Karon programozó matematikus diplomát szerzett. Később a Debreceni Egyetem Vezetőképző Intézetében a közszolgálati menedzsment szakot is elvégezte. 1985-ben egyetemi hallgatóként kapott szakmai ösztöndíjat a Magyar Nemzeti Múzeumtól, ahol később a muzeológiai gyakorlatát is töltötte, 1987-től pedig munkatársa lett a múzeumnak. 1992-ig a Régészeti Adattárban volt programozó, majd átkerült a Régészeti Osztályra régész-muzeológus beosztásba, ahol az újkőkor-rézkori gyűjteményi anyagok felelőseként 1998-ig dolgozott. Ezután két évig a Központi Adattár és Informatikai Főosztály vezetője volt, majd 2000-től 2012-ig főigazgató-helyettesként tevékenykedett a múzeumban. 2012-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeuma és a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma igazgatói pozícióját bízták rá, utóbbinak vezetését haláláig ellátta. 2018 óta a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese.

Rezi Kató Gábor ásatási gyakorlatát – a középiskolától kezdődően – rendszeres nyári feltárási munkákon szerezte. Részt vett a fővárosban a Bécsi úti, a százhalombattai, a süttői, a herceghalmi, a pátyi, az öcsödi, a tiszalúci feltárásokon, de ásott a svájci Neuchâtelben és Freiburgban is. A Nemzeti Múzeum munkatársaként az ország különböző részein vett részt feltárásokon, illetve vezette azokat: M1-es autópálya, Zalaszentgrót–Csáford, Aggtelek–Baradla-barlang, a nyitrai Régészeti Intézettel közös ásatás a Szögliget–Hosszú-tetői-barlangban. Szakmai érdeklődése és tevékenysége szűkebb területe az újkőkor és rézkor történeti eseményeinek kutatása, matematikai-statisztikai programok, elemzési módszerek fejlesztése a régészeti alkalmazásokban. Rendszeres résztvevője volt a tudományág szakmai-jogi szabályozásáról konzultáló testületeine.

A múzeumi digitalizálási tevékenységek kezdete óta részt vett ezen munkálatokban. Számos adatbázis, digitális rendszer, kiadvány fejlesztésében működött közre. Szakértőként, szakfelügyelőként részt vett a múzeumi és közgyűjteményi szakterület digitalizálási projektjeinek tervezésében, ellenőrzésében, koordinálásában. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítási tevékenységében eleinte az interaktív multimédia rendszerek tervezőjeként (Múltunk jövője – 1991, Honfoglaló magyarság – 1996, Magyarország története állandó kiállítás – 1996, Europalia – 1999), majd szakmai főrendezőként (Régészeti állandó kiállítás – 2002) vett részt. Főkoordinátorként a Dzsingisz kán/Tatárjárás – 2007, Reneszánsz Látványtár – 2008, Végtelen utazás – 2008, Kocaeli–Thököly emlékház – 2009, Szkíta aranykincsek – 2009, Rodostó–Rákóczi ház – 2010, Esztergomi Vármúzeum állandó kiállítása – 2015 kiállítások létrejöttét segítette.

Rezi Kató Gábor az intézményben 2005-ben meghonosított minőségirányítási rendszer (ISO 9100:2000) bevezetésében és működtetésében minőségirányítási vezetőként működött közre és később is betöltötte ezt a pozíciót. Intézményvezetőként és főigazgató-helyettesként több nagyszabású beruházási projektben – Esztergomi várrekonstrukció, Malenkij Robot Emlékhely, Múzeumkert, Campona limes központ, Vértesszőlősi bemutatóhely – vett részt a szakmai menedzsment irányítójaként.

Rezi Kató Gábor 1992–1997 között a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat titkára volt. 1997-től egy éven keresztül a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár Tanácsadói Testületének tagja. A Neumann János Számítógép-tudományi Társulat Közgyűjteményi Szakosztályának alelnöke 1998–2002-ig, emellett 1999–2002-ig az Országos Tudományos Kutatási Alap Régészeti Zsűrijének tagja. 2000-től tizenkét éven át a Régészeti Kutatások Magyarországon című kötetek Szerkesztő Bizottságának elnöki pozícióját is betöltötte. 2001-től 2008-ig a Múzeumi Informatikai Szakfelügyelet vezető szakfelügyelője, majd 2009-től három éven keresztül a Múzeumi Digitalizálási Bizottság elnöki tisztségét látta el. 2013 és 2014 között a Magyarországi Történelmi Várak Egyesületének alelnöke. 1988-tól a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat és 2006-tól alapító tagként a Magyar Régész Szövetség tagja haláláig.

Életének jelentős részét szó szerint a Magyar Nemzeti Múzeumnak áldozta. Tehetségét, sokszor tudományos ambícióit is visszaszorítva, a múzeum vezetésére fordította az intézmény érdekeit szem előtt tartva. Óriási tapasztalattal, a múzeum történetét, munkatársait jól ismerve mindig igyekezett az intézmény számára a leghatékonyabb megoldásokat megtalálni, nehéz helyzetekben is emberséges vezető maradni. Halálával nemcsak egy olyan vezetőt veszítettünk, akire minden körülmények között biztosan számítani lehetett, hanem széles körű tudását, tűpontos helyzetértékeléseit, problémamegoldó képességét éppúgy elveszítettük, mint finom fanyar humorát és a csillogó szemek alatti félmosolyát.

Rezi Kató Gábor a múzeum kötelékében három és fél évtizede végzett magas színvonalú és elkötelezett muzeológiai és tudományos tevékenysége, valamint másfél évtizedes, példaértékű szakmaisággal végzett főigazgató-helyettesi munkássága elismeréseként idén márciusban átvehette a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést – áll a Magyar Nemzeti Múzeum Főigazgatóságának közleményében.

Borítókép: Rezi Kató Gábor (Forrás: MNM)