A pályázatra tíz pályamű érkezett. A zsűri által javasolt szerzők közül a meghívást Fabacsovics Lili, Darvasi László, Darvasi Áron, Dézsi Fruzsina, Háy János, Kovács Dominik és Kovács Viktor, Márton László, O. Horváth Sári, Szálinger Balázs, Terék Anna és Zalán Tibor fogadta el. Közülük kettőt, a Márton László és a Fabacsovics Lili alkotását felolvasószínházi, valamint stúdiószínházi darabként mutatja be a társulat. A legjobbnak ítélt alkotás – Szálinger Balázs műve – premierje 2023. február 18-án lesz.
Vándorfi László beszélt arról is, hogy a sajátos, keserű humorú mű rendezése a mai korhoz igazodik, abszurd vígjátéki elemeket vonultat fel, a történetben központi szerep jut a levelek összekeverésének, ez vezet végül a zsarnok bukásához is.
A darab az eperjesi vésztörvényszék mészárosáról, Antonio Caraffa tábornokról szól, s valós történelmi eseményen alapul, a benne szereplő eperjesi vérpad a mai napig létezik – tette hozzá.
A mű története: I. Lipót király felhatalmazására 1687 februárjában vésztörvényszéket állítottak fel Eperjesen. A politikai bíróság célja a Thököly-féle mozgalom felszámolása volt. A Caraffa itáliai zsoldosvezér által vezetett törvényszék koholt vádak alapján fogott perbe nemeseket, sokakat megkínoztak, kivégeztek.
Szálinger Balázs, a darab szerzője elmondta, hogy
a Petőfi által megírt töredéket érintetlenül hagyva folytatta a művet, ám Petőfi alakjai közül csak a főbb szereplőket tartotta meg.
Mint mondta, Petőfi Sándor valószínűleg nem vígjátékként, hanem drámaként alkotta volna meg a művet, hiszen éppen akkor született az alkotás, amikor Haynau feltűnt a történelem színpadán. Petőfi halála előtt néhány hónappal kezdte írni, de csupán tizenöt oldal készült el belőle. Bár a kész mű vígjátéki elemeket tartalmaz, mégis sejteti olykor a tragikumot is – fűzte hozzá.
Borítókép: Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója (Fotó: Pesthy Márton/Napló)
