Így szerezheti meg Petőfi Sándor legendás körtefáját

Különleges felhívást tett közzé a Magyar Kultúráért Alapítvány a Petőfi-bicentenárium alkalmából. A felhíváshoz csatlakozó faluk és közösségek hozzáférhetnek az eredeti fáról újraszaporított oltványhoz.

Gyümölcskultúra – Petőfi vén körtefája 

A hagyomány szerint Petőfi Sándor az utolsó estéjét 1849. július 30-án Székelykeresztúron, a Gyárfás-kúria kertjében, egy terebélyes körtefa alatt töltötte, ahonnan másnap elindult fehéregyházi útjára.

Az öreg körtefa Petőfi egyetlen élő tanúja, emlékszik vissza Mikó Imre is, Petőfi egyik legjobb kutatója az 1970-es években. 

Mondják, hogy a Gyárfás család időnként marhavérrel öntözte meg a tövét, és így maradt meg.

Az 1950-es években Kányádi Sándor verset írt róla Haldoklik az öreg tanú címmel. Ennek kezdősorai kerültek Székelykeresztúron a körtefacsonkra, amely a végét járta:

Haldoklik az öreg tanú / Petőfi vén körtefája / Azt beszélik, ő látta volt / verset írni utoljára.

A lap felidézte, hogy Petőfi nemzedéke a természetrajzi ismereteket nem csupán versekben, dalokban, tájrajzokban és egyéb „beszélyekben” örökítette meg. 

A reformkor időszakában lépett színre az a tudós társaság, amely a modern magyar gyümölcskultúrát is megteremtette.

 A régi magyar gyümölcsök leltárát Entz Ferenc (1805–1877) jegyzi, s ő hozta létre az első kertészeti tanintézetet is. Innen, a Pilvax-körből indult a magyar gyümölcsészet legnagyobb alakja, Bereczki Máté (1824–1895) is. Mindketten menekülő 1848-as honvédtisztek, akik az elnyomatás éveiben pályájukat elhagyva, életenergiáikat a magyar gyümölcsészet ügyének szentelték, és páratlan teljesítményükkel az egyetemes magyar kultúrát szolgálták – tették hozzá.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)