„Általánosságban elmondható, hogy a légszennyezés hatására a tárgyak homályosabbnak tűnnek, nehezebb azonosítani a széleiket, és fehérebb árnyalatot adnak a jelenetnek, tehát a szennyezés visszaveri a fényt” – mondta Albright.
A kutatócsoport ezt a két dolgot, az élek erősségét és a fehérséget vizsgálta a festményeken, majd az eredményeket összehasonlította a történelmi légszennyezettség független becsléseivel. „Meglepően jó egyezést találtunk” – mondta Albright.
A festmények a kutatók szerint a légköri környezet történelmi változásait örökítik meg, különösen a kén-dioxid kibocsátásának növekedését, amely szénből származó szennyezőanyag, savas esőt és légzési problémákat okoz. Ez túlmutat a művészi fejlődésen és a stíluson, jegyzik meg, mivel London és Párizs, ahol Turner és Monet is élt, különböző időben és eltérő ütemben iparosodott, ami tükröződik a műveken.
Jonathan Ribner, a Bostoni Egyetem európai művészeti professzora az első művészettörténészek között volt, aki 2004-ben a „Turner Whistler Monet” című, 100 impresszionista festményből álló, Torontóban, Párizsban és Londonban turnézó kiállításhoz írt esszéjében összefüggést vélelmezett felfedezni a két művész munkássága és a környezetszennyezés között.
Amikor megláttam a tanulmányt, nagyon megörültem, mert ez valóban igazolja azt, amiről már majdnem két évtizeddel ezelőtt írtam, vagyis hogy a légszennyezés jelentős kontextuális tényező egyes XIX. századi festmények esetében
– mondta Ribner egy telefoninterjúban.
Borítókép: Monet-festmény (Fotó: CNN)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!