Nyolcvanöt éves korában elhunyt Cselényi László író, költő, műfordító és pedagógus. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága tájékoztatása szerint a József Attila-díjas írót július 23-án érte a halál. A magyar irodalom meghatározó alakjának búcsúztatása pénteken Pozsonyban, a főrévi Pieta ravatalozóban lesz – közölte az Új Szó információi alapján az MTI.
Cselényi László költőként leginkább a szürrealizmus és az analitikus-strukturalista szövegirodalom terepén kísérletezett, hatalmas lelkesedéssel és kifogyhatatlan kreativitással.
Cselényi László Gömörpanyiton született 1938. március 15-én. A pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett, majd kiadóknál, szerkesztőségekben dolgozott. 1964 és 1970 között hosszabb időt töltött Párizsban, megismerkedett a modern filozófiai irodalommal és a francia avantgárd költészet újabb áramlataival. 1979 és 1991 között szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett, 1991-től 1998-ig a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Hungarisztikai Tanszékének oktatója volt.
Az ötvenes évek végén tűnt fel a szlovákiai magyar költészetben. Első kötetei a Keselylábú csikókorom (1961) és az Erők (1965) voltak. Huszonhét önálló kötete mellett cseh, szlovák és francia költőket fordított magyarra. Esszéket, riportokat, irodalomelméleti tanulmányokat is írt.
Szakmai elismerései, kitüntetései között van a műfordítói Madách-díj (1987), a Mikes Kelemen-díj (1989), a Kassák-díj (2000), a József Attila-díj (2003) és a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2005). Gömörpanyit és Tornalja díszpolgára volt.
