Szilágyi Péter a Himnusz írójának Szatmár megyei szülőfalujában részt vett a hagyományos Kölcsey-megemlékezésen, amelyet 33. alkalommal tartottak meg a református templom udvarán. Ünnepi beszédében kijelentette: Kölcsey Ferenc emléke azt üzeni, hogy a magyarságnak ki kell állni az általa képviselt értékek és elvek mellett, még akkor is, ha ezzel szembemegy a hatalmasságok akaratával.
Kölcseyhez hasonlóan mi is hűek maradunk elveinkhez, és továbbra is kiállunk a béke, a nemzeti szuverenitás és a határon túli magyar közösségek érdekeinek védelme mellett
– szögezte le a politikus.
Hangsúlyozta, hogy Kölcsey személyében nemcsak a költőre, hanem a kiváló politikusra, filozófusra, műfordítóra és hazafira is emlékezik a magyarság, ugyanis szerteágazó tudásának, társadalmi szerepvállalásának köszönhetően a reformkor legkiemelkedőbb alakja volt.
– Ez a törékeny test rabságába esett erős lélek rendíthetetlen jellemével és erkölcsi szilárdságával páratlan tiszteletet vívott ki magának kortársai körében – emlékeztetett Szilágyi Péter. Felidézte, hogy Kölcsey Szatmár vármegye követeként a pozsonyi országgyűlés legtekintélyesebb politikusai közé emelkedett, a haladásért harcoló ellenzék vezető szónoka és a jobbágyfelszabadítás elkötelezett híve volt.
Személyiségét az az esemény mutatja be legkiválóbban, amikor követként azt az utasítást kapta, hogy forduljon szembe a jobbágyfelszabadítás ügyével, de inkább lemondott követi megbízásáról, minthogy megtagadja elveit.
– Ez a lépése az elvhűség legigazibb példája volt – mutatott rá a helyettes államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy Kölcseynek az országgyűlésből való távozása gyásznap lett, az egész nemzet hatalmas veszteségként élte meg.
Szilágyi Péter szerint amikor a magyarság Kölcseyre emlékezik, akkor a kivételes hazafira emlékezik, aki minden erejével és tudásával a nemzet megmentésén dolgozott, akinek a kétszáz évvel ezelőtt írt Himnuszt köszönheti, és aki hátrahagyott öröksége által nemzedékeket erősített meg nemzeti öntudatukban és nevelt hazaszeretetre a Kárpát-medencében és a diaszpórában egyaránt.
Zárszóként elmondta: az elmúlt 13 év nemzetpolitikájának köszönhetően a magyarság nemzeti egysége ma erősebb, mint valaha, a magyar kormány támogatásai és programjai révén ma minden magyar közösséghez eljut a Kárpát-medencében. – Úgy vélem, bátran kijelenthetem, hogy az elmúlt száz év legsikeresebb 13 évét tudhatjuk magunk mögött. A szülőföldet megtartóvá, közösségeinket pedig gyarapodóvá tettük – jelentette ki összegzőn.
– Jó nekünk visszatérni a gyökerekhez, az alapokhoz – mondta Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök, aki szerint Kölcsey személyisége, nemzete melletti elkötelezettsége, nemzete iránti szeretete, munkássága is ilyen alap. Köszöntőjében kiemelte, hogy a hely, ahonnan az ember elindul, még akkor is meghatározó, ha csak rövid időt tölt ott, hatása beépül testi, lelki, szellemi fejlődésébe.
Simon István Előd, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának konzulja úgy fogalmazott: ha lehet valakit a hazaszeretet és közszolgálatiság apostolának nevezni, akkor Kölcsey megérdemli ezt a jelzőt. Küldött volt, arra volt hivatott, hogy felrázza a nemzetet évszázados szendergéséből – mondta. Emlékeztetett arra, hogy Kölcsey értelmezésében a haza nem csak földrajzilag körülhatárolható területi egység, hanem lelki építmény, amely minden közösségi szerveződés és együttműködés civilizációs alapja.
A koszorúzással egybekötött megemlékezést a Tasnádi Ady-Kölcsey Kulturális Egyesület szervezte meg a sződemeteri református egyházközség, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tasnádi szervezete és a tasnádi önkormányzat támogatásával.
