A tárgyakat Gyarmati Gabriella művészettörténész mutatta be. Elmondta, hogy tulajdonukba került egy Dél-Franciaországban, Bédarieux-ban J. Raynaud fotóművész által albumin technikával készített fotográfia Munkácsy Mihályról. A hátoldalát a festő saját kézjegyével látta el „Barátomnak” felirattal, szerepel rajta egy évszám is, 1890. Művészettörténészek egyelőre vitatkoznak azon, hogy ebben az évben készült a fotográfia, vagy korábban, 1886-ban, amikor Munkácsy Amerikába utazott – magyarázta Gyarmati Gabriella. Hozzátette, a fotó eléggé megsárgult, ami a tojásfehérjével készülő albumin technika sajátossága, így valószínűsítő, hogy a fénykép eredeti.
A festőfejedelem az 1890-es években kezdett egészségügyi céllal a belgiumi Ostende luxusüdülőbe járni, hét grafitrajza ismert, amelyet itt készített. Ezek közül egyet, egy kétoldalasat korábban megvásárolt a múzeum; most az övék lett egy másik rajz is, amelyet idén a Munkácsy fürdőzik című időszaki kiállításon már bemutattak. Ezután döntött úgy a tulajdonosa, hogy megválik az alkotástól – árulta el a művészettörténész.
A múzeum tulajdonába került még néhány vizitkártya, amelyek a mai névjegykártyák elődjének foghatók fel, az egyik Munkácsy feleségéé volt. Gyarmati Gabriella az MTI-nek elmondta, Munkácsy vizitkártyája egy ideje már megvan nekik, a kettő együtt „igazi kuriózum” lesz.
Egy másik vizitkártyára Sigismond Sonnenfeld felesége írt Écsi Ferenc Józsefnek, Munkácsy titkárának egy rövid levelet magyarul.
Écsi Ferenc József a címzettje egy levélnek is, amelyet Munkácsy írt kézzel egy budapesti szálloda levelezőlapjára. Azon a szálloda neve nem szerepel, de egy látkép a budai Várról igen. Ez alapján feltételezik, hogy a II. világháborúban súlyosan megsérült és ezért lebontott Grand Hotel Hungáriában, a kor luxusszállodájában szállhatott meg a festőművész valószínűleg 1891-ben. A levelezőlapra azt írta: „Jó reggelt, Écsi úr. Itt vagyok. Hogy vannak a fölvételek? Lehetne reggel a találkozó?”
Ezzel kapcsolatban Gyarmati Gabriella kifejtette:
Munkácsy 1890-ben kapott egy állami megbízást, a Parlamentbe kellett megfestenie a ma Honfoglalás néven ismert művét, ehhez sokat utazott autentikus arctípusokat, jelmezeket, kellékeket kutatva. Vélhetően ebben segítette őt Écsi Ferenc József, aki maga is festőművész volt.
A művészettörténész hozzátette, több levél ismert Munkácsytól, amelyeket valamelyik titkára írt meg helyette, ő csak szignálta; ezt azonban saját maga írta.
A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum a vásárlások által 589 Munkácsy-relikviával és 11 grafikai lappal büszkélkedhet – közölte Bácsmegi Gábor igazgató.
