Sponsa Mea, Regina Nostra. Külföldre került magyar királylányok civilizatorikus szerepe a középkori Európában elnevezéssel a Magyarságkutató Intézet Eszmetörténeti Kutatóközpontja nemrégiben tudományos konferenciát rendezett a nyugatra került magyar királylányokról, akiknek a sorsa erősen összefonódott a középkori Európával.
Árpád bejövetele a magyarságot olyan vákuumban helyezte el, amelyet meghatározott Bizánc, a Keleti Frank Királyság, majd 962 után a Német-római Császárság és a Kijevi Rusz.
Az európai nagyhatalmak uralkodói szívesen kötöttek az Árpád-háziakkal házasságot, ami egyben Magyarország erejét, szerepét, helyét is mutatja a X–XIV. század közötti időszakban.
A főigazgató a magyar királylányok jelentőségéről kifejtette: – Ők a magyar történelem többé-kevésbé elfeledett vagy nem tárgyalt főszereplői közé tartoznak. Mindegyikükben közös – és ezt le is írják a különböző nemzetek történetírói –, hogy rendkívül nemes és mélyen hívő, nagy hatalmú családokból származtak, és ezt képviselték új országukban is.
Kiemelte Skóciai Szent Margitot, akiről azt írják az angol történészek, hogy szereplése után léptek át a skótok a barbárság korából a kulturált országok sorába. Ugyancsak történelmi kuriózumként tekintenek Szent László lányára, Piroskára, bizánci nevén Szent Eirénére, akinek Skóciai Szent Margithoz hasonlóan szintén fontos egyházi szerepe is volt. Szent László szellemiségét, a dinasztián belüli viszonyokat, kapcsolatokat, szemléletet, életfelfogást képviselte Bizáncban. V. István lányának, Máriának, aki II. Sánta Anjou Károly felesége lett, Nápoly felvirágoztatásában, a művészetek pártolásában, a költészet, az építészet és a magyar keresztény erkölcsök meghonosításában volt óriási szerepe.
Szent Erzsébet jelentősége a női szentek között is kiemelkedő, Európa egyik védőszentjeként tiszteljük.
– Abban a korban, amikor a természeti törvényeket vonják kétségbe, amikor az Isten, a haza, a család fontosságát, szerepét megtagadják, és ezzel szemben élnek az emberek, akkor például a család fontosságára, a családi szeretetre, általában az emberek szeretetére olyan példát mutat Szent Erzsébet, ami egész Európára nyolcszáz éven keresztül hatott, és jelenleg is hat – mondta a főigazgató, aki örömmel számolt be a Magyarságkutató Intézetben megrendezett konferencia sikeréről.
Borítókép: A konferenciát a Magyarságkutató Intézet Eszmetörténeti Központja rendezte (Forrás: Magyarságkutató Intézet)
