Jon Fosse kapta az irodalmi Nobel-díjat

A Svéd Akadémia Jon Fosse norvég írónak ítélte a 2023-as irodalmi Nobel-díjat.

Jon Fosse Fotó: Jessica Gow Forrás: AFP

Szerelemről és erőszakról szóló, erős bibliai utalásokat tartalmazó Trilógia című művével (Álmatlanság, Olav álma, Esti dal) 2015-ben elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját. Fosse prózai fő műve azonban a 2021-ben befejezett, 1250 oldalas Szeptológia. A monológ formájában megszólaló regényben egy idős művész beszél önmagához, mint egy másik személyhez. A szöveg látszólag végtelenül, mondattörések nélkül halad előre. Minden része ugyanazzal a mondattal kezdődik, és ugyanazzal az Istenhez intézett imával zárul. Fosse Engel med vatn i augene című első verseskötete 1986-ban jelent meg. A költészet fontos szerepet játszott életművében, összegyűjtött verseit legutóbb Dikt i samling (2021) címmel adták ki.

Fosse a negyedik norvég író, aki megkapta az irodalmi Nobel-díjat, de már csaknem egy évszázad telt el a legutóbbi díjazott, Sigrid Undset 1928-as elismerése óta.

 

A többség nem olvasott még Fosse-könyvet

Érdekesség, hogy a Nobel-díj hivatalos oldalán, a nobelprize.org-on indítottak egy szavazást, melyben arra kíváncsiak, olvastak-e a portálra látogatók bármilyen művet Fosse-tól. A voksolás csütörtök délutáni állása alapján a több mint 3100 szavazó 88 százalékának a szerző egyetlen művét sem volt még szerencséje elolvasni. (Azonban a Nobel-díj elnyerését követően jellemzően megugrik egy-egy író olvasottsága.)

Szavazás a Nobel-díj oldalán: Olvasott valamit Jon Fosse-tól?

 

Eddig egy magyar nyert irodalmi Nobel-díjat

Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta 116. alkalommal ítélték oda, a kitüntetést hét alkalommal (1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940–1943 között) nem osztották ki, a 2018-as díj odaítélését pedig az akadémiát megrázó botrány miatt 2019-re halasztották. A kitüntetettek száma 120, mivel négy alkalommal (1904-ben a francia Frédéric Mistral és a spanyol José Echegaray, 1917-ben a dán Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup, 1966-ban az izraeli Smuél Joszéf Agnon és a német Nelly Sachs, 1974-ben a svéd Harry Martinson és Eyvind Johnson) megosztva részesültek az elismerésben. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Az irodalmi Nobel-díjat általában az életműért ítélik oda, de a Svéd Akadémia kilenc alkalommal ki is emelte a kitüntetett egy alkotását: Theodor Mommsen A rómaiak története (1902), Carl Spitteler Olimpiai tavasz (1919), Knut Hamsun Az anyaföld áldása (1920), Wladyslaw Reymont Parasztok (1924), Thomas Mann A Buddenbrook ház (1929), John Galsworthy A Forsyte Saga (1932), Roger Martin Du Gard A Thibault család (1937), Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger (1954), valamint Mihail Solohov Csendes Don (1965) című művét.

Az eddigi egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas a 2016-ban elhunyt Kertész Imre, aki 2002-ben részesült a kitüntetésben, az indoklás szerint írói munkásságával „az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. A díj idei magyar esélyesei között emlegették Krasznahorkai Lászlót és Nádas Pétert is. 

A legfiatalabban, 41 évesen az angol Rudyard Kipling (1907), a legidősebben, 88 évesen a brit Doris Lessing (2007) kapta meg a díjat. A kitüntetettek közül mindössze kilencen vannak, akiket ötvenéves koruknál fiatalabban ismert el a Svéd Akadémia. A legidősebb élő kitüntetett az 1931-ben született Alice Munro kanadai írónő, aki 2013-ban kapta meg a díjat, és ő az egyetlen díjazott, aki csak novellát írt.

A díjazottak 25 különböző nyelven alkottak, a legtöbben angolul. A díjazottak között mindössze 17 nő van, az első 1909-ben a svéd Selma Lagerlöf volt, a legutóbbi pedig a 2022-ben kitüntetett francia Annie Ernaux.

 

Ketten visszautasították az elismerést 

A kitüntetést ketten nem vették át. Az orosz Borisz Paszternak 1958-ban elfogadta, de aztán a szovjet hatóságok nyomására, szándéka ellenére vissza kellett utasítania a díjat. 1964-ben a francia Jean-Paul Sartre nem vette át a kitüntetést, mert minden hivatalos elismerést elutasított. Halála után egy író kapta meg a díjat, 1931-ben a svéd Erik Axel Karlfeldt. (A Nobel-díj 1974 óta már nem adható posztumusz.)

A díjazottak sorában a legmeglepőbb Sir Winston Churchill brit miniszterelnök neve, akit 1953-ban Nobel-békedíjra is jelöltek, de végül az irodalmi Nobel-díjat nyerte el. Nagy meglepetést váltott ki és nagy vitákat is kavart Bob Dylan amerikai énekes-dalszerző 2016-os irodalmi Nobel-díja is.

Borítókép: Jon Fosse (Fotó: AFP/Jessica Gow)