Szenzációs lelet került elő Veszprémből

Több mint ezeréves műtárgyak, régészeti leletek és építészeti emlékek kerültek elő a veszprémi várnegyedben zajló feltárás során – tájékoztatott a Veszprémi Várprojekt.

Forrás: Veszprémi Érsekség2023. 10. 10. 16:30
Veszrpém
Lancea Regis érmék Veszprémben Fotó: Kristóf Virág
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ritka leletre bukkantak a kutatók a veszprémi várnegyed megújítását kísérő régészeti feltárások során. A szakértők Szent István király egyik első ezüstdénárját találták meg a Nagyszeminárium udvarán. A Magyar Nemzeti Múzeum régészei és a várnegyed műemléki megújításáért felelős szakemberek szerint a Lancea Regis feliratú dénárt Szent István közvetlenül a koronázása után, 1002 körül verethette.

Veszprém
1100 éves ezüst dénár került elő Veszprémből Fotó: Kristóf Virág

 

A most előkerült pénzérme elsősorban azért különleges, mert nagyon kevés készült, alig félszáz példány ismert belőle. Ráadásul egy olyan talajrétegben találták meg, ahonnan csak Árpád-kori leletek kerültek elő. Az elmúlt években a veszprémi várhegyen feltárt leletekből látványos kiállítás nyílt ősszel a Biró–Giczey-házban, a Szent György-kápolnában pedig az itt zajló kutatás legújabb eredményeibe pillanthatnak be a látogatók. 

A Nagyszeminárium Vár utca melletti udvarának feltárásakor találtunk rá Szent István egyik első ezüstdénárjára, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy az úgynevezett Lancea Regis feliratú sorozatból való – ezek tulajdonképpen a királlyá koronázott Szent István által veretett első pénzérmék

– mondta a mostani felfedezéssel kapcsolatban Vavra Áron, a veszprémi várnegyed beruházás műemléki projektvezetője. 

Veszprém
Veszprémben talált régészeti leletek Fotó: Duong Li Eszter/Kristóf Virág

 

A veszprémi lelet azért is kuriózum, mert egy Árpád-kori talajrétegben találtuk meg – vagyis a pénzérme a saját korából, a saját környezetéből került elő. Ez, és a most feltárt többi lelet – egy falmaradvány, valamint több kerámiaedény, többek között egy épségben megmaradt Árpád‑kori fazék is – újabb bizonyítéka annak, hogy a veszprémi várnegyedben már ebben a korai időszakban is éltek emberek

– magyarázta Hegyi Dóra, a Magyar Nemzeti Múzeum ásatásvezető régésze. 

A veszprémi várhegy kiemelten védett régészeti lelőhelynek minősül. Egy ilyen helyszínen a régészeti feltárás és szakmai jelenlét minden olyan beruházás során kötelező, ami földmunkával, például a burkolat felbontásával és az alatta lévő feltöltési rétegek megmozgatásával jár. A veszprémi várnegyed 2020–2025 között zajló megújítását is régészeti szakmai támogatás kíséri, így a Magyar Nemzeti Múzeum régészcsapata több épület esetében is teljes körű régészeti feltárást végzett a tervezési feladatokhoz kapcsolódóan, valamint a kivitelezési munkák megkezdése előtt és azok alatt is.

Az elmúlt hetekben a várnegyed két épületénél, a nagyszemináriumnál és a Szent György-kápolnánál is zajlottak feltárások. 

Korábbi kutatások során beigazolódott, hogy a nagyszeminárium déli szárnya egy középkori temető határa volt, attól északra pedig már az Árpád-korban is épületek álltak. 

A nagyszeminárium mellett a Szent György-kápolnában is zajlottak feltárások. Az épület különleges jelentőséggel bír, történeti források szerint ugyanis ez a hely lehetett, ahol Szent Imre herceg szüzességi fogadalmat tett. A Szent György-kápolnában már 1957-ben zajlott régészeti munka, több dolog azonban csak a mostani beruházás során vált egyértelművé és jól dokumentálhatóvá. A helyszínen két kápolna maradványai találhatók: a X. században egy kör alaprajzú, patkóíves szentélyű épület állhatott itt, majd a XIII. században egy újabb kápolnát építettek a korábbi épület fölé. 

Az újabb kutatások során derült fény többek közt arra, hogy a főszékesegyház XI. századi megépítésekor az eredeti, X. századi kápolna falaiba belebontva gyakorlatilag összeépítették a székesegyházat és a régebbi kápolnát.

A most megtalált Szent István-érmén túl további jelentős régészeti leletre bukkantak a szakemberek a beruházás kezdete óta. Tavaly januárban a vár délnyugati részén kora újkori palánkerődítés nyomait találták meg, de eddig nem ismert barokk csatornarendszer, középkori várfalszakaszok és befalazott kemencék is előkerültek. 

Borítókép: Veszprémben talált régészeti leletek (Fotó: Kristóf Virág)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.