Ritka leletre bukkantak a kutatók a veszprémi várnegyed megújítását kísérő régészeti feltárások során. A szakértők Szent István király egyik első ezüstdénárját találták meg a Nagyszeminárium udvarán. A Magyar Nemzeti Múzeum régészei és a várnegyed műemléki megújításáért felelős szakemberek szerint a Lancea Regis feliratú dénárt Szent István közvetlenül a koronázása után, 1002 körül verethette.
A most előkerült pénzérme elsősorban azért különleges, mert nagyon kevés készült, alig félszáz példány ismert belőle. Ráadásul egy olyan talajrétegben találták meg, ahonnan csak Árpád-kori leletek kerültek elő. Az elmúlt években a veszprémi várhegyen feltárt leletekből látványos kiállítás nyílt ősszel a Biró–Giczey-házban, a Szent György-kápolnában pedig az itt zajló kutatás legújabb eredményeibe pillanthatnak be a látogatók.
A Nagyszeminárium Vár utca melletti udvarának feltárásakor találtunk rá Szent István egyik első ezüstdénárjára, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy az úgynevezett Lancea Regis feliratú sorozatból való – ezek tulajdonképpen a királlyá koronázott Szent István által veretett első pénzérmék
– mondta a mostani felfedezéssel kapcsolatban Vavra Áron, a veszprémi várnegyed beruházás műemléki projektvezetője.
A veszprémi lelet azért is kuriózum, mert egy Árpád-kori talajrétegben találtuk meg – vagyis a pénzérme a saját korából, a saját környezetéből került elő. Ez, és a most feltárt többi lelet – egy falmaradvány, valamint több kerámiaedény, többek között egy épségben megmaradt Árpád‑kori fazék is – újabb bizonyítéka annak, hogy a veszprémi várnegyedben már ebben a korai időszakban is éltek emberek
– magyarázta Hegyi Dóra, a Magyar Nemzeti Múzeum ásatásvezető régésze.
A veszprémi várhegy kiemelten védett régészeti lelőhelynek minősül. Egy ilyen helyszínen a régészeti feltárás és szakmai jelenlét minden olyan beruházás során kötelező, ami földmunkával, például a burkolat felbontásával és az alatta lévő feltöltési rétegek megmozgatásával jár. A veszprémi várnegyed 2020–2025 között zajló megújítását is régészeti szakmai támogatás kíséri, így a Magyar Nemzeti Múzeum régészcsapata több épület esetében is teljes körű régészeti feltárást végzett a tervezési feladatokhoz kapcsolódóan, valamint a kivitelezési munkák megkezdése előtt és azok alatt is.
Az elmúlt hetekben a várnegyed két épületénél, a nagyszemináriumnál és a Szent György-kápolnánál is zajlottak feltárások.
Korábbi kutatások során beigazolódott, hogy a nagyszeminárium déli szárnya egy középkori temető határa volt, attól északra pedig már az Árpád-korban is épületek álltak.
A nagyszeminárium mellett a Szent György-kápolnában is zajlottak feltárások. Az épület különleges jelentőséggel bír, történeti források szerint ugyanis ez a hely lehetett, ahol Szent Imre herceg szüzességi fogadalmat tett. A Szent György-kápolnában már 1957-ben zajlott régészeti munka, több dolog azonban csak a mostani beruházás során vált egyértelművé és jól dokumentálhatóvá. A helyszínen két kápolna maradványai találhatók: a X. században egy kör alaprajzú, patkóíves szentélyű épület állhatott itt, majd a XIII. században egy újabb kápolnát építettek a korábbi épület fölé.
Az újabb kutatások során derült fény többek közt arra, hogy a főszékesegyház XI. századi megépítésekor az eredeti, X. századi kápolna falaiba belebontva gyakorlatilag összeépítették a székesegyházat és a régebbi kápolnát.
A most megtalált Szent István-érmén túl további jelentős régészeti leletre bukkantak a szakemberek a beruházás kezdete óta. Tavaly januárban a vár délnyugati részén kora újkori palánkerődítés nyomait találták meg, de eddig nem ismert barokk csatornarendszer, középkori várfalszakaszok és befalazott kemencék is előkerültek.
Borítókép: Veszprémben talált régészeti leletek (Fotó: Kristóf Virág)
