Az ünnepi hangversenyen fellép Virginie Robiliard hegedűművész, a Lausanne-i Egyetem professzora, Balog József Liszt- és Lajtha-díjas zongoraművész, a Szent Efrém Férfikar Bubnó Tamás Liszt-díjas karnagy vezetésével, Szabó Péter Liszt- és Lajtha-díjas gordonkaművész, Havay Viktória (ének), Dósai Gergő (furulya, kaval, ének) és Illés Gábor (koboz), valamint a Budapesti Fesztiválzenekar művészei.
A beharangozó szerint a műsor Szabó Csaba életművéből válogat. Elhangzanak népdalok a Csángómagyar daloskönyvből, különleges hangzásvilágú művek, mint a Kürtszonatina, az Opus Parvuum Musicale – Rondo concertante, az Ifjúsági vonósnégyes, valamint a Három gyermekdal Áprily Lajos verseire.
Válogatás hangzik el a szerző virtuóz zongoradarabjaiból Balog József előadásában, illetve megszólalnak majd férfikarra komponált kórusművek és református zsoltárok az Erdélyi magyar harmóniás énekek a XVIII. századból című gyűjteményből a Szent Efrém Férfikar előadásában.
Szabó Csaba 1936. április 19-én született az erdélyi Maros-Torda megyében, Ákosfalván. Tanulmányait a Marosvásárhelyi Zenei Szakiskolában kezdte, zeneszerzői diplomáját a kolozsvári G. Dima Zeneakadémián szerezte meg. A Marosvásárhelyi Állami Székely Népi Együttes karmestereként indult pályája. 1963-tól 1987-ig volt a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára, ahol zeneelméletet, zenetörténetet tanított. 1978-ban az Öt dal Dsida Jenő verseire, szoprán hangra és zenekarra című darabjával elnyerte a Romániai Zeneszerzők Szövetségének díját.
1979-től 1986-ig a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Szövetsége marosvásárhelyi tagozatának vezetője volt.
1990-ben Csángómagyar daloskönyv címmel jelent meg csángó népzenei lejegyzése Seres András néprajzossal, valamint Szervátiusz Tibor rajzaival. 1988-ban költözött Magyarországra, ahol a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola tanáraként dolgozott. 1999-ben Erdélyi magyar harmóniás énekek a XVIII. századból című tudományos munkája Aranydíjat kapott a Magyar Művészeti Akadémia millenniumi alkotóművészeti pályázatán.
Zeneszerzői és tudományos tevékenységének vezérfonalát a szülőföldjéről hozott népzenei és zenetörténeti hagyomány jelentette.
Közíróként zenekritikát, recenziókat, népszerűsítő zenetudományi cikkeket közölt folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben. Előadásokat tartott Romániában, Magyarországon, az Egyesült Államokban, Franciaországban.
Borítókép: Szabó Csaba zeneszerző, népzenekutató, zenetudós (Forrás: Szabó Csaba Nemzetközi Társaság)
