Liszt 1855-ben kezdett dolgozni nagyszabású oratóriumán, de magnum opusát csak 1867-ben fejezte be. A zeneirodalom Krisztus életét feldolgozó műveinek sorában az egyik nagy típus a megváltó születésének, a másik pedig kereszthalálának témáját dolgozza fel. Az első csoportba olyan művek tartoznak, mint Stölzel, Schütz, Bach vagy Saint-Saëns karácsonyi oratóriuma, a másodikba olyanok, mint Bach, Händel, Telemann, Penderecki, Pärt vagy Zombola Péter passiója.
Liszt oratóriumában zenekari tételek váltakoznak kórusra, szólistákra és zenekarra, csak szólóra és zenekarra, illetve csupán orgonakíséretes kórusra. Különlegessége még, hogy témáját a megváltó teljes életéből meríti, amelybe a születés és a halál egyként is benne foglaltatik – ebből a szempontból leginkább Händel Messiása tekinthető a darab elődjének.
Az oratórium három részből áll: Karácsonyi oratórium, Vízkereszt után, Szenvedés és feltámadás.
A Pesti Vigadóban felcsendülő mű zenekara kiváló vendégegyüttes, a Szent István Filharmonikusok, a produkció karmestere, Somos Csaba pedig 2016 januárja óta áll a Nemzeti Énekkar élén. A mű énekes szólistái, Váradi Zita, Szalai Ágnes, Schöck Atala, Szappanos Tibor, Fátrai János és Sebestyén Miklós olyan művészek, akik egyforma érzékenységgel fordulnak Liszt érett kori stílusa és a vallásos oratórium átszellemültsége felé. A különleges előadást a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara teszi teljessé.
