Somossy, aki megtanította Budapestet mulatni
Nagymező utca 17. – nemcsak egy cím, hanem fogalom. E fogalomhoz pedig nem csupán a jelen művészei járulnak hozzá, hiszen ezt a múlt darabjai építik. Az egész forrása pedig nem más, mint Somossy Károly.
Az a Somossy, aki megtanította Budapestet, sőt talán egészen Európát mulatni. Somossy Orfeum néven 1884 és 1899 között varietét üzemeltetett a Nagymező utcában.
A Magyar Színházművészeti Lexikonban a következőket olvashatjuk a szóban forgó vállalkozásról: „A tömegkultúra modern, polgáriasultabb formáit – a zenés kávéházakkal, kétes hírű »zengerájokkal« szemben – az 1870-es években a Carlé fivérek varietéje jelzi. Ennek kulcsembere volt Somossy Károly, aki előbb a Beleznay Kertben, majd a Hajós utcai volt Hermina Színházban szervezett orfeumot. Megvásárolta Bródy Zsigmondtól a Nagymező utcai házat, Fellner és Helmer építészekkel átalakíttatta mulatóvá, amely 1894-ben nyílt meg. Belső kiképzését minden leírás dicséri. Szép hatású nézőtere lejtősen haladt, barokk stílusú kiképzése a korra jellemző túldíszítettsége ellenére is ízléses volt. A nézőtéren itt már damasztkendővel és ezüsttel terítettek, a felső karzaton büféasztalok álltak, ahonnan a műsort is jól lehetett látni. A külföldi sztárok mellett fellépett Módl József, Rück Nándor, Werner Móni, Seidl Albert, Rienzi Mariska és mások.
A koronázatlan királynő azonban Carola Cecília volt, aki a Bogár Imre c. operettben betyárruhában, lovon vágtatott a színpadra. Somossy Pestre hozatta a Barrison-lányokat, akik pikáns dalokat énekeltek.
A költséges üzemeltetés, a luxushonoráriumok miatt 1899-ben az orfeum csődbe ment.”
S még ez a szócikk sem adja vissza Somossy alakjának jelentőségét. Ám arra kiváló, hogy felvezesse Az Orfeum mágusát, hiszen a Budapesti Operettszínházban, Kiss-B. Atilla főigazgató rendelésére megszületett új operett nagyon is valós, történelmi személyekkel dolgozik.
Ha nem hinnék az isteni gondviselésben, akkor azt mondanám, hogy szerencsés embernek tekinthetem magam, de inkább azt mondom, hogy nagy ajándék, hogy megtaláltam azokat a csodálatos alkotókat, akikkel életre tudjuk hívni ezt a fantasztikus új nagy operettet, ami Az Orfeum mágusa
– mondta az új művet bemutató e heti sajtótájékoztatóján a főigazgató. De megköszönte a társulat és a szerzők munkáját is: – Köszönöm mindenkinek az odaadást, a hitet, amellyel együtt hívjuk életre ezt az ügyet.
Köszönettel tartozunk Magyarország kormányának is, elsősorban azért, mert a 2023-as évet, az Operettszínház jubileumi évét a magyar operett évévé nyilvánította. És ebben az ínséges, gazdasági nehézségekkel terhelt időszakban is mellénk áll, forrást biztosít számunkra, hogy méltó módon tudjunk emléket állítani annak a nagyszerű embernek, Somossy Károlynak, akinek köszönhetjük, hogy állandó otthona van a magyar operettnek
– tette hozzá Kiss-B. Atilla.
A mágia körül
A szövegkönyvet Orbán János Dénes Kossuth- és Magyarország Babérkoszorúja díjas költő, drámaíró, a zenét pedig Pejtsik Péter jegyzi, akik szintén szót kaptak a tájékoztatón, s mindketten arról vallottak, bár operettet még nem írtak, már gyermekkorban megszerették ezt a műfajt. Ezt követően Berzsenyi Krisztina jelmeztervező, Ferenczfy-Kovács Attila Kossuth- és Balázs Béla-díjas építész és az előadás rendezője, Bozsik Yvette Kossuth-díjas balettművész, koreográfus, rendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társaságának örökös tagja is beszélt.
Bozsik Yvette kifejtette, hogy koncepciója a mágia kibontására épül, s arra, hogy megidézzék a Nagymező utca 17. szám alatt tevékenykedő Somossy alakját.
Orfeumi hangulat a XXI. században
A teátrum e heti sajtótájékoztatóján a színház vezetősége és a művészek az érdeklődőket az orfeum izgalmas világába kalauzolták el. A Fővárosi Nagycirkusz művészei is jelen voltak az eseményen. A trike biciklin Usakova Anna nyűgözte le a közönséget, amit Wertheim Deniel zsonglőrprodukciója követett, de láthattuk Kraj Tifanny rúdszámát is. A november 17-i, 18-i és 19-i premiereket megelőzően a lelkes nézők jegyet válthatnak az Orfeumi játékokra, amelynek rendezője Homonnay Zsolt, a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője, színész-rendező.
A keretünnepség hangulatát a cirkuszi produkciók után a cigányzene idézte meg: a Gypsy virtuózok előadásában felcsendült a Messze a nagy erdő a Cigányszerelem című operettből, majd pedig egy régies cigány dal.
Ízelítőt kaphattunk Az Orfeum mágusából is, hallhattuk ugyanis az Úgy elveszem feleségül, A primadonna kesergője, Itt a cica, ott a cica, Szerelemkeringő, Szabadság, mámor, szerelem című dalokat, amelyek között talán ott lapul az évezred Vilja-dala vagy éppen Jaj, cicája. S hogy ez valóban így van-e, tesztelhetjük a három teljes értékű premierelőadáson, november 17-én, 18-án és 19-én.
Borítókép: Az Orfeum mágusa című új magyar operett alkotói és szereplői (Fotó: Janus Erika/Budapesti Operettszínház)
