Csák János éves meghallgatásán felidézte, hogy amikor 2022-ben átvette a kulturális tárca vezetését, az aránytalanságok jelentősek voltak: kétharmad volt a fővárosra és egyharmad a vidékre jutó finanszírozás. Ezt kezdték el "kis lépésekkel" átalakítani, amit a különböző művészeti ágak képviselőivel konzultálva folytatni fognak.
Amit tavaly kijelentettem, fenntartom: én sem képzési helyeket, sem intézményeket nem fogok megszüntetni, viszont megmérem mindet
– hangsúlyozta Csák János a bizottság előtt, hozzátéve, hogy a kulturális statisztikai rendszer átalakításának köszönhetően ma már pontos méréseik vannak az intézmények működéséről.
Beszámolt arról is, hogy ennek jegyében jövőre minden intézményük negyedéves jelentést fog adni, míg eddig évente nyújtottak be beszámolót, és minden intézménynek kialakítanak egy mentorálási programot.
Csák János kiemelte:
azt szeretnék, hogy „teljesen egyszerű, átlátható és egységes legyen az irányítás”. Ezt fogja szolgálni az új kulturális szabályozás is, amely a tervek szerint jövő nyáron kerül a parlament elé. Rámutatott: a szabályozásról részletekbe menő egyeztetést szeretne a kulturális bizottság tagjaival is, hogy olyan rendszer alakuljon ki, amely „méltó a krisztusi korba lépett magyar szabadsághoz”.
„Dobjuk el az emlékeinket! A ma kulturális és oktatási intézményekbe járók zöme már a szabad Magyarországon született. A mi felelősségünk, hogy a régi bajainkat, nyűgjeinket ne adjuk át nekik, hanem olyan szabadok lehessenek, amilyen szabadon születtek” – fogalmazott a miniszter, aki beszámolójában kiemelte azt is, hogy a kultúra fenntartása nem pusztán állami feladat. Úgy vélte, ebben nagyobb szerepet kell vállalniuk az intézményeknek, részben a saját bevételeikből, részben a mecenatúra támogatásából. Hozzátette: „a kultúra akkor marad fenn, ha vannak élő közösségek”. Ezért minden, magyarok által lakott település igényeit igyekeznek felmérni és azok kielégítésére forrásokat átcsoportosítani. Ennek jegyében 45 járásban kísérleti programot indítottak fél évvel ezelőtt. A programban a kulturális stratégiai intézeteket összekötik a járási szervezetekkel, így "átjárás" alakul ki, amelyben a fővárosi intézmények programjai járási szinten is elérhetőek. Ezt szeretnék kiterjeszteni az összes járásra – fűzte hozzá.
A miniszter az intézmények finanszírozása kapcsán azt mondta: világossá teszik, hogy mennyit költenek működésre és programfinanszírozásra. Kitért arra, hogy az elmúlt tíz évben 623 milliárd forintot fektettek infrastrukturális fejlesztésekbe. „Akármerre jár az ember az országban, láthatja, hogy gombamódra nőnek ki újabb és újabb kulturális intézmények” – mondta. –Ez mutatja, hogy a kormány nemcsak beszél, hanem tesz is a kultúráért – fogalmazott Csák János, hozzátéve, hogy most az a feladat, hogy "megtöltsék" ezeket a helyeket.
Beszélt arról is, hogy várakozásai szerint maradvány jelentkezik év végén a minisztériumhoz tartozó 94 intézmény többségénél. Csák János szerint ez mutatja, hogy a gazdálkodás hatékonysága javult, úgy, hogy még az output sem csökkent.
A kapacitásokat kell kihasználni. Az intézményeket meg kell tölteni tartalommal és ebben jó partnerek az intézményvezetők
– tette hozzá.
Az új törvény egyszerű, átlátható és egységes keretet teremt majd minden művészeti ágra infrastrukturális, személyi, módszertani, fejlesztési követelmények tekintetében, mindezt robusztus statisztikával megalapozva – összegezte Csák János a beszámolóban.
Borítókép: Csák János (Fotó: MTI/Kovács Attila)
