Mint írják, ez az egyetlen középkori kézirat, amelyet a Szent Mihály római katolikus plébániai levéltárban őriznek. A közelmúltban találta meg a Szent Mihály római katolikus egyházközség levéltárosa, Nagy Emőke.
A kéziratot elsőként Adrian Papahagi, a Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora tanulmányozta, aki egy, a gyulafehérvári Batthyáneumban őrzött kötettel való kapcsolatát is felismerte.
László Attila kolozs-dobokai főesperes, a Szent Mihály-templom plébánosa cáfolta a román sajtóban megjelent állításokat, miszerint a kéziratot most fedezték volna fel. Elmondta: az egyháznak eddig is tudomása volt a kötetről, előbb a templom tornyában, a levéltárban, majd a plébánia irodájában őrizték értékes volta miatt. Mint mondta, amikor 2020-ban átvette a kolozsvári főtéri plébániát, ott találta a dokumentumot. Értéke miatt döntöttek úgy a levéltárossal, hogy kerüljön át az egyház levéltárába, ami pár hónapja meg is történt.
Itt a kutatóknak is hozzáférhető, így látta meg, majd tanulmányozta Adrian Papahagi professzor, aki a kötet gyulafehérvári „testvérét” is kutatta.
László Attila hangsúlyozta: a kötetet nem most találták meg, csupán a kutató ismerte fel most, hogy köze van a Batthyáneumban őrzött kötethez.
Persze, hogy köze van, az is a miénk, amit bitorolnak, és nem akarnak visszaadni
– mondta a főesperes az 1848-ban államosított gyulafehérvári könyvtárra utalva, melyet az 1998-as restitúciós döntés ellenére sem szolgáltatott vissza a román állam a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek. Szerinte természetes, hogy a két kötetnek köze van egymáshoz, mert mindkettő a római katolikus egyházé volt, és átjárás volt a két levéltár között.
A felfedezésről a Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működő gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár is hírt adott a közösségi oldalán. Adrian Papahagi a ClujulCultural.ro kulturális portálnak adott interjúban kiemelte:
értékes kötetről van szó, ez az egyetlen kolozsvári középkori kézirat, eddig nem tanulmányozták, nemrég vették katalógusba.
A kutató szerint a kolozsvári kódexet 1470-ben másolták. Lyrai Miklós (1270–1349) ferences szerzetes négy evangéliumhoz írt kommentárjait és Paulus, Burgos érseke (1351–1435) ezekhez fűzött kommentárjait tartalmazza. Az 1471-re datált gyulafehérvári kötetben a két szerzőnek az újtestamentum többi részéhez írt kommentárjai vannak, mindkettőt német nyelvterületen másolhatták.
A Romkat.ro azt írja, a kolozsvári kézirat első oldalai rossz állapotban maradtak fenn, valamikor nedvesség érhette, ezért restaurálásra szorul. A gótikus kötés ellenben jó állapotban van.
Adrian Papahagi szerint a két könyv mérete megegyezik, korabeli gótikus kötésüket azonos mintákkal, fémdarabokkal díszítették. Mindkét kéziratot lánccal kötötték, de ez csak a kolozsvári kéziratban maradt fenn.
Egyazon könyvkötő műhelyben készültek a kolozsvári plébánia vagy a ferencesek megrendelésére, véli a kutató, aki szerint a Battyáneumban lévő kötet is Kolozsvárról került Gyulafehérvárra.
A Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok háromnegyed részét a Batthyány Ignác püspök által a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyott, de 1947-ben államosított Batthyáneumban őrzik. Az értékes ingatlan és közgyűjtemény restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság.
Borítókép: Középkori kéziratot azonosítottak Kolozsváron (Fotó: MTI/Kiss Gábor)
