Huligánok és jampecek
Metro, Illés, LGT, Omega, Bergendy, Piramis, Syrius és még sokan mások – a most megjelent kiadványban a 60-as és 70-es évek legismertebb magyar együtteseihez és rockzenészeihez kapcsolódó történetek elevenednek meg. A képregényformátumot pedig azért választották, hogy a hazai rock nagyágyúit és a korszak történelemformáló slágereit a fiatalokkal is megismertessék, megszerettessék.
A Gerilla, Bergendy, Radics Béla, Hungária, Gemini, KEX, Beatrice, LGT, P. Mobil, Skorpió, Piramis, Generál, Fonográf, Metro, Illés, Hobo, Edda zenekarokat, valamint Máté Pétert, Zoránt, Bródy Jánost, Demjén Ferencet – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, humoros, karikaturisztikus stílusban ismerheti meg az olvasó, aki felidézheti a magyar rockzene felemelkedését, megismerheti a huligánok és a jampecek világát, az akkori klubéletet, valamint betekintést nyerhet olyan, a korszakot meghatározó zenei irányzatokba, mint például a pol-beat vagy a hard rock.
Jávorszky Béla: Az elmúlt hetven év kultúrtörténete értelmezhetetlen a populáris kultúra ismerete nélkül
– Nem tudom, hogy ma mennyire olvasnak képregényt, de az én fiatalságom idején ennek komoly kultúrája volt Magyarországon – mondja Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró, a kiadvány lektora lapunknak.
Hozzáteszi: nagyon vizuális a mai világ, nem elég a szöveg, kellenek a képek is, így bízik benne, hogy a kötet ennek köszönhetően könnyebben eljut a fiatalokhoz.
Mint mondja, Kántor Mihály, a képregény írója fontos rocktörténeti pillanatokat (megelevenedik benne a Táncdalfesztivál és a „kis magyar Woodstockként” is emlegetett miskolci fesztivál), legendás sztorikat válogatott össze a kötethez, amely azért is izgalmas, mert a sztorik egy kerettörténetbe vannak ágyazva. Pallagi Karcsi az idegenvezető, aki az olvasó társává szegődik a négy évtizedet felölelő utazáson. Karcsi a hatvanas években beleszeret a rockzenébe – rajongóból előbb egy amatőr együttes tagjává, később maga is kiadóvá és szervezővé válik. A 60-as és 70-es évek magyar rock- és beatzenetörténetének hőskorán kalauzolja végig az olvasókat, történetén és találkozásain keresztül a korszak legnagyobb zenészeivel és a hazai zeneipar legfontosabb alakjaival ismerkedhetünk meg. Jávorszky Béla fontosnak tartja megjegyezni, hogy a kötetben a korszak minden szereplője benne van, nemcsak a mainstream, de az underground előadók is, úgymint a KEX vagy a Syrius.
A Magyar Zene Háza nemcsak poptörténeti kiállításával, de egyéb programokkal – poptörténeti talk show-val, vagy épp a magyar könnyűzene korszakolási lehetőségeit tárgyaló konferenciával segíti a korszak feldolgozását. Nemrég az intézményben felavatták a rendszerváltozást megelőző közel három évtized populáris zenéjének meghatározó előadóművészei előtt tisztelgő Legendák falát. Az eseményen Takáts Tamás azt mondta lapunknak, örül, hogy egy olyan nemzeti intézmény, mint a Magyar Zene Háza, felvállalja könnyűzenei örökségünket. Aláhúzta: „Itt az ideje nem lenézni ezt a műfajt!”
Ezzel kapcsolatban Jávorszky megjegyzi: – Magyarországon még mindig nem kezelik a helyén ezt a korszakot, és annak előadóit. Valóban van egyfajta lenézés, mondván, ez a szórakoztatás része, ami részben igaz is. Ugyanakkor elvitathatatlan, hogy
az elmúlt hetven év kultúrtörténete értelmezhetetlen a populáris kultúra ismerete nélkül.
„A rock örök és elpusztíthatatlan!”
„A mi nemzedékük még emlékszik arra, amikor Schuster Lóri először üvöltötte a mikrofonba: »a rock örök és elpusztíthatalan!« Hiszünk benne, hogy ezzel a képregénnyel teszünk a magyar rock fennmaradásáért, a hazai, már-már feledésbe merülő sztárjaink újrafelfedezéséért. Fontosnak tartjuk, hogy ezt a korszakot nemcsak mi – akik megéltük – ismerjük és szeressük, hanem a nálunk fiatalabbak is” – mondta a könyvbemutatón Mészáros János, a Képes Krónikák Kiadó vezetője.
A kiadványt a Képes Krónikák Kiadó jelentette meg, a kötet főtámogatója a Petőfi Kulturális Ügynökség.
A Magyar Rocktörténet képregény kapható a nagyobb könyváruházakban és a megrendelhető a Rocktörténet (kultura.hu) oldalon.
Borítókép: A Magyar Rocktörténet első kötete (Fotó: Képes Krónikák Kiadó)