A Bánffy Miklós és Kós Károly világa című vándorkiállításon a két alkotó életének közös pontjai mellett korábban ki nem állított magángyűjteményi anyagok, valamint olyan, Bánffy Miklós által tervezett és Makkai András szobrász által kivitelezett vitraliumok láthatók, mint például a Csaba királyfi csillagösvényen, valamint az Attila, Isten ostora.
E két alkotó olyan minőséget képviselt, ami a mai, funkcionalista, szakterületekre szűkített tudásra épülő világunkban szinte elképzelhetetlen – fogalmazott a Pesti Vigadóban Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára a tárlat szombati megnyitóján.
Mint mondta, közös volt az erdélyi polihisztorokban az a kérlelhetetlen hűség és kitartás, ami a nemzetükhöz és szűkebben vett szülőföldjükhöz kötötte őket.
– A semmi mással össze nem hasonlítható, élő erdélyi kultúrantropológiai hagyomány és történelmi feszültség teszi alakjukat, művészeti látásmódjukat összehasonlíthatatlanul ragyogóvá, csillagszerűvé – hangsúlyozta az államtitkár.
– Meggyőződésünk, hogy a magyar építészeti hagyományok és a kompromisszumokat nem ismerő – ha tetszik modern – nyugati minőségteremtés ötvözete, szinergiája kimeríthetetlen inspirációt jelent a jelen és a jövő magyar építészete számára – mondta Lánszki Regő.
Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke kiemelte, hogy két olyan páratlan egyéniség ismerhető meg közelebbről a tárlaton, akikben a tehetség közösségi, nemzeti elkötelezettséggel párosult, a legnehezebb időkben is.
– Az akadémia küldetése szándékunk szerint ugyancsak ez: összegyűjteni azokat az alkotókat, koncentrálni azokat a szellemi erőket, ahol a magas művészi minőség nemzeti elkötelezettséggel vegyül – fogalmazott az MMA elnöke.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium által küldött írásos összegzés szerint a kettős évforduló alkalmából tartott kiállítás bemutatja Kós Károly és Bánffy Miklós művészbarátságának legfontosabb mozzanatait, feleleveníti közös küzdelmeiket, valamint teremtő erejüket is, amellyel egyszerre igyekeztek templomokat, iskolákat, múzeumot, a művészeteket, valamint az élethez elengedhetetlen gazdaságot, méneseket feltámasztani.
A Kós–Bánffy-kiállítás felvezető eseménye a magyar építészet napja alkalmából rendezett díjátadónak. Lázár János építési és közlekedési miniszter javaslata nyomán az Országgyűlés úgy döntött, hogy december 16-át, Kós Károly születésének napját a magyar építészet napjává nyilvánítják.
Ugyanezen a napon adják át az Építési és Közlekedési Minisztérium Kós Károly-életműdíját is, amelyet évente egy, a Kárpát-medencei építészet hagyományainak megőrzésén és fejlődésének előmozdításán dolgozó, kimagasló tudású és elhivatottságú szakembernek ítélnek meg.
A december 31-ig látható tárlat kurátora Szebeni Zsuzsanna történész.
