Erdély és Gyulafehérvár egyik legjelentősebb műemlék épületében az Erdélyi Fejedelemségek Múzeumát rendezte be jelenlegi tulajdonosa, a gyulafehérvári önkormányzat. A tavaly alapított, a polgármesteri hivatal alá rendelt intézmény kivételesen hétfőn nyitja meg kapuit a látogatók előtt, bár a hét első napján jellemzően zárva lesz. Az alaptárlat februárban ingyen látogatható – közölték.
A G4Media.ro hírportál szerint a hivatalos megnyitót szombaton tartják, ezen Raluca Turcan román művelődési miniszter is részt vesz.
Az állandó kiállítás a gyulafehérvári vár és a palota szempontjából fontos történelmi korszakokat, kulcseseményeket ismerteti, az egyes korokban történt átalakulását illusztrálja. Egyes történelmi személyiségeket is bemutat, akik „virtuális kurátorként” vezetik végig a látogatókat a termeken. Ezek közül a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban eltemetett Jagelló Izabella magyar királynét említik, aki ottléte alatt reneszánsz központot épített ki a palotában.
A későbbiekben két újabb tárlat is nyílik, ezek Erdély történelmének jeles személyiségeire – fejedelmeire, fejedelemasszonyaira, kormányzóira – összpontosítanak.
A fejedelmi palota felújítása 2018-ban kezdődött uniós támogatással, és bár 2021-ben be kellett volna fejezni, csak tavaly decemberben sikerült elkészülni a munkával. A kezdetben ötmillió euróra becsült beruházásból négymilliót állt az EU, a jelentős többletköltséget a helyi önkormányzat fedezte.
A helyi sajtó korábbi közlése szerint a felújítás során a termekben XVI. századi rokokó falfestést is találtak.
A gyulafehérvári várban található értékes műemlék 2009 óta a város tulajdona, korábban a román hadsereg használta.
A római katolikus székesegyház közelében álló fejedelmi palota a XV. században épült, majd a XVI–XVII. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt, majd 1542-ben az alakuló fejedelemség tulajdonába került.
Erdély fejedelmei majdnem 150 éven át innen kormányozták az országot.
Az épület nagyobb részét 1690 után a Habsburg-adminisztráció kaszárnyává alakította, és több mint három évszázadon át a hadsereg használta.
Az épületegyüttes keleti szárnyát 1716-ban visszajuttatták a római katolikus egyháznak, ma is a gyulafehérvári érsekség székhelye. Ezt a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.
