Idén is megrendezik a textiltriennálét Szombathelyen

Június 21-e és augusztus 31-e között immár nyolcadik alkalommal hirdeti meg a Kulturális Alapítvány a Textilművészetért és a Savaria MHV Múzeum–Szombathelyi Képtár a Nemzetközi Textilművészeti Triennálét, amelyet fal- és tértextil, textildesign, miniatűr textil, zászló és szalag kategóriában hirdettek meg. A rendezvény a hagyományokhoz hűen díjátadóval veszi kezdetét, amelynek a Szombathelyi Képtár ad otthont.

Forrás: VAOL.hu2024. 02. 27. 9:00
null
Fotó: Szilágyiné Tukács Orsolya
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mi a textiltriennálé?


A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége által 1991-ben életre hívott Kulturális Alapítvány a Textilművészetért közhasznú alapítvány egyik kiemelt törekvése, hogy támogassa a hazai és egyetemes művészetet, különösképpen a textilművészet iránt elkötelezett művész közösséget és annak hagyományait. Mint azt honlapjukon is írják, egyik legfontosabb feladatuk a nemzetközi textilművészeti triennálé megszervezése és a bemutatott textilművészeti szakmai örökség gondozása. Ennek a háromévente megrendezésre kerülő seregszemlének, amely a közép-európai régió egyik legrégebbi hagyományú kortárs textilművészeti gyűjtőkiállítása is egyben, immár több mint fél évszázada a Szombathelyi Képtár ad otthont.

A 2024-es, VIII. Nemzetközi Textilművészeti Triennálét 2023 tavaszán hirdették meg, tűréshatár hívószóval. Mint írják, a művészek 2021 és 2024 között létrehozott alkotásokkal vehetnek részt a pályázaton. A „tűréshatár” kifejezés egyfelől keretbe foglalja az alkotói folyamatot, másfelől rendkívül nagy szabadságot ad: a szóösszetétel asszociatív jelentései bővíthetők, mélyíthetők. Amint az a  Vaol.hu cikkében is olvasható, a tűréshatár például nemcsak tűr/és-re és határ-ra bontható fel, hanem tű/rés-re és akár hat/ár-ra is – fejti ki a megjelent írás, amely Horányi Attilának, a MOME Elméleti Intézete igazgatójának a nyolcadik textiltriennálé hívószavához fűzött esszéjét is idézi:

Így viszont a tűréshatár szó a textil/művészet közepébe viszi a kifejezést ízlelgetőt: tű és ár és rés és hat/ás viszonyrendszerébe. Csakhogy ez a látszólag egy síkra kifeszíthető viszonyrendszer az egyes szavak saját rétegzettségétől és ebből következő lehetőségeitől máris egy alig felfogható-leírható komplexitású térré dúsul. A tű nemcsak tűfajtákat jelölhet (varrótű, horgolótű, kötőtű, hímzőtű, gombostű, biztosítótű), de a szúrás-tűzés tettét-fájdalmát is,  amint a rögzítés kimerevítő, tárgyiasító következményét is. A tűk egy feminista művészettörténet számára az ecset női megfelelőjeként is értelmezhetők, míg a tűz ige azonos alakú szópárjával a láng, a hevület, az égés, a pusztulás és a harc kerül betűnyi közelségbe-távolságba. De mi végül tű, ár, rés, hat/ás lehetséges kombinációinak, összekapcsolódásainak határa? Elvben szinte semmi

– osztja meg az olvasókkal Horányi Attila esszéjének részletét a Vaol.hu cikke.

Borítókép: Gudrun von Kalkreuth Első fájdalom című alkotása a Szombathelyi Képtárban (Fotó: VN-archív/Szendi Péter)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.