A kezdeményezés oka a KIM szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint az, hogy Bús Balázs az önkormányzati választáson polgármesterjelöltként indul.
Csák János miniszter elfogadta a kezdeményezést. A Nemzeti Kulturális Alap alelnöki teendőit Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára látja el a tárca tájékoztatása szerint.
Bús Balázs: Adjuk vissza Óbudát az Óbudaiaknak
A KIM csütörtök reggeli közleménye azt követően jelent meg, hogy Bús Balázs szerda este a Facebookon már bejelentette kezdeményezését, amit azzal magyarázott, hogy Óbudán újra elindul az önkormányzati választáson polgármesterjelöltjént. Mint fogalmazott: a célja az, hogy „adjuk vissza Óbudát az óbudaiaknak!” Bús Balázs 2006 és 2019 között volt Budapest III. kerületének (Óbuda-Békásmegyer a polgármestere), vagyis a most közölt célkitűzése nem más, mint visszatérés egy számára már sikeseren uralt terepre.
A tárca közleménye valójában cáfolatnak is beillik, tekintettel arra, hogy tegnap este az Index értesülésére hivatkozva a sajtóban több helyen megjelent az az állítás, hogy Csák János úgymond menesztette volna Bús Balázst.
Nem sokkal a tárca közleményének megjelenése után az Index is korrigálta saját, korábbi állítását, miután elérték és megszólaltatták Csák János kulturális és innovációs minisztert, aki a lap megkeresésére elmondta: nem volt semmilyen konfliktus közte és Bús Balázs között, utóbbi teljes erőbedobással az önkormányzati választásokra akar koncentrálni, ezért kérte a felmentését.
Csák János: nem volt semmilyen konfliktus közöttünk, a barátság a távozás után is megmarad
„Nem volt semmilyen konfliktus közöttünk, Bús Balázs jelezte, hogy III. kerületi polgármesterként teljes erőbedobással az önkormányzati választásokra szeretne koncentrálni, ezért – nagyon etikusan – kérte a felmentését” – mondta az Indexnek Csák János, akit a repülőtérre menet értek utol, ugyanis hivatalos ügyben Amerikába utazik.
Mint mondta, Bús Balázzsal jó barátságban vannak, és miután a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnöke és a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő volt főigazgatója régebb óta van a politikában, ezért ilyen téren is szövetségese. A barátság a távozása után is megmarad - emelte ki Csák János.
Bús Balázs 2021 januárjában vállalta el az NKA alelnöki posztját, majd 2022 júliusában nevezték ki az NKTK főigazgatójának is. Az NKA honlapján olvasható információk szerint ebben az időszakban, vagyis 2021 és 2023 között, az alap a kollégiumi struktúráján keresztül összesen csaknem 50 milliárd forint összegű támogatást nyújtott. A támogatások arányeltolódásai jól mutatják, hogy Bús Balázs vezetőként mindvégig szem előtt tartotta a vidéki kulturális programok és témák esélyeinek növelését, ami egyben a szaktárca elvárása is volt.
Helyzeti előnybe kerültek a vidéki kulturális programok
Az ő vezetése alatt megítélt támogatási összegek – az előző évek arányait megfordítva – már kiemelkedő mértékben szolgálták a vidéki kulturális programok érvényesülését. Míg ugyanis a vidékre megítélt támogatás aránya 2021-ben még 48% volt, amely 2022-ben már 66%-ra emelkedett, és 2023-ban is 60% felett maradt.
Összességében a 2021 és 2023 közötti időszak teljes megítélt támogatásának 57%-a került vidékre, 24%-a Budapestre, a fennmaradó összeg pedig a határon túli projektek támogatására jutott. Az NKA honlapján közölt kimutatások szerint tehát Bús Balázs rendezett viszonyokat, s egyben már az új preferenciáknak megfelelő támogatási modellt hagy hátra az utódjára, aki a KIM közlése szerint Závogyán Magdolna, a KIM kultúráért felelős államtitkára lesz.
Legutóbb L. Simon László kulturális államtitkársága idején működött ez a modell
A KIM közleményében vázolt helyzet, mely szerint az NKA alelnöki tisztségét a kultúráért felelős államtitkár tölti be, nem minden előzmény nélkül álló megoldás: legutóbb L. Simon László kultúráért felelős államtitkár idején alakult ki ugyanez a konstelláció a magyar államigazgatás és a kultúrafinanszírozás rendszerében.
A Nemzeti Kulturális Alap 1993-ban jött létre, a szakmai szervezet létrehozásának egyik ötletgazdája és alapítója Fekete György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar belsőépítész volt, ő lett az NKA első elnöke is – olvasható a szervezet honlapján.
A Nemzeti Kulturális Alapnál több mint 200 milliárd forintot osztottak szét
A Nemzeti Kulturális Alap a hazai és határon túli magyar kulturális élet finanszírozásának egyik legmeghatározóbb szereplője lett, több mint 200 milliárd forintot osztottak szét olyan programok, alkotói munkák támogatására, amelyek nem valósulhattak volna meg ilyen típusú mecenatúra nélkül. A szervezet a rendelkezésére álló pénzforrásokat döntő hányadában társadalmasított kollégiumi rendszer működtetésével pályáztatja és juttatja el az arra érdemesített programok megvalósítóihoz.
Az Alap kezelését 2016. december 31-ig önálló költségvetési szerv, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága látta el, majd 2017. január 1-jétől a feladat jogutódként az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz, 2023. június 29-i hatállyal a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőhöz került.
Az Alap feletti rendelkezési jogot – ágazati stratégiai döntéseivel összhangban – a kultúráért felelős miniszter gyakorolja, aki az NKA elnöki tisztségét is ellátja. Az Alap alelnökét a miniszter – a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke véleményének kikérésével – nevezi ki legfeljebb négy évre.
Borítókép: Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke a Petőfi Sándor-emlékévről tartott sajtótájékoztatón az Emberi Erőforrások Minisztériumának Tükörtermében 2021. június 1-jén (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
