A régészeti munkálatokkal párhuzamosan műszeres lelet- és lelőhely-felderítésre is sor került, amelynek eredményeként 82 fémtárgyat találtak, amelynek fele római kori érme volt. E tipikus késő antik, Barbaricumra jellemző kincsleletet az érmékkel együtt elrejtett ékszerek, illetve késő római rézpénzek és helyi rézpénzutánzatok alkotják.
A feltárást vezető Csányi Viktor régész és Vida István numizmatikus megállapítása szerint a keleti germán hatást mutató tárgyegyüttes összegyűjtését és elrejtését a IV. század második felére, esetleg az V. század elejére teszik, azokra az időkre, amikor a germán törzsek is megjelentek az Alföldön, és erős kulturális hatást gyakorolhattak a szarmatákra.
A múzeum bejárati előcsarnokában az elkövetkező időszakban együtt látható a tatárjáráskori kéktói ezüstlelet és darvasszéki „kincsek”. A feltárt leletanyagot Vida István, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának vezetője és Csányi Viktor, a vásárhelyi múzeum régésze mutatja be az érdeklődőknek a Korok, kultúrák, lelőhelyek című előadás-sorozat keretében kedd este.
Borítókép: Rejtélyes ezüstlelet (Forrás: Facebook/Tornyai János Múzeum)
