A testüket adták, a lelküket láttuk

Aki emlékszik a nyolcvanas évek elejének hazai performance rendezvényeire, az esetleg el tudja képzelni, milyen lehet egy efféle előadás megszerkesztve, kidolgozva, átgondolt dramaturgia mentén felépítve, profi színészekkel előadva, komoly zenei aláfestéssel és effektháttérrel összegyúrva, egyszóval igazi színházi környezetbe illesztve, s nem utolsósorban súlyos mondanivalóval megterhelve. Nos, ha elképzelték, akkor nem járnak messze Tata Tavdishvili és Tato Geliashvili a Mitem programjában látható AIA című darabjától.

A darab a híres Aranygyapjú legendájából indul ki. Forrás: Nemzeti Színház

Jelenet az AIA előadásából (Forrás: Nemzeti Színház)

Érdemes talán azt is elmondani, hogy a darab alkotói nemcsak történetmesélésre használják a színházat, hanem arra is, hogy reflektáljanak a mai Grúzia – és tágabban véve a modern világ – társadalmi, politikai, kulturális realitásaira. A darab erőteljesen kapcsolja össze a mítoszbeli eseményeket a jelenkor kérdéseivel, így az előadás nem csupán kulturális, hanem társadalmi élménnyé is válik. Arra ösztönöz, hogy gondoljuk át, milyen értékek mentén élünk, hogyan viszonyulunk saját legendáinkhoz és mítoszainkhoz.