Indul a Borostyánkőút – Közép-Európa program

A Collegium Fenno-Ugricum és a Tokaj-Hegyalja Egyetem szervezésében, a Borostyánkőút– Közép-Európa program részeként könyvbemutatót tartanak ma 18 órai kezdettel Budapesten, a Józsa Judit Galériában. Az est házigazdájával, Pusztay János nyelvészprofesszorral a Borostyánkőút program indulásáról, hátteréről és a további tervekről beszélgettünk.

Pusztay János a Borostyánkőút-Közép-Európa program megálmodója. Fotó: Magán archívum

– Hogy alakult ki a Közép-Európa program ötlete?

– Régi álmom egy közép-európai program elindítása arról, ahogy én elképzelem Közép-Európát. Az Alpok–Adria régiótól a Baltikumig húzódó térség, vagyis a 2004-ben csatlakozott országok térsége, Szlovéniától fel Észtországig. Ez nyolc ország, mert Ciprus és Málta nem tartozik ebbe a régióba. Ezt a térséget nem ismerjük mi, magyarok, de a többiek sem ismernek minket, sem egymást. Erre kell egy olyan programot indítani, amely könyvek, konferenciák, előadások révén mutatja be ezt a régiót. Ezt a projektet annak idején Szombathelyen, az egykori Uralisztikai Tanszéken már elkezdtem, és a baltikumi részt nagyjából lefedtük, Észtországgal, Lettországgal kapcsolatban sok kiadványunk volt. Miután megszűnt a tanszék, nem volt gazdája ennek. Néhány évvel ezelőtt, amikor a Tokaj-Hegyalja Egyetemet létrehozták, az alapító rektor, Bolvári-Takács Gábor – aki ismerte a programunkat korábbról – a feleségemmel együtt meghívott, hogy csináljuk meg a projektet, az egyetem majd támogatja. Megkezdtük az előkészületeket, de ő egy év után lemondott, és meghiúsult a programterv is. Most viszont új rektort választottak, Kéri Szabolcs professzort, aki Bolvári-Takács Gáborral létrehozott egy olyan tanszéket, amely három nagy kutatási programot kezel.

Indul a Borostyánkőút– Közép-Európa program. Fotó: Garas Kálmán

A Borostyánkőút – Közép-Európa program

– Melyek ezek?

A mi programunk címe Borostyánkőút – Közép-Európa. Ennek két ága van egyelőre, az egyik a konferenciák szervezése. Évente kettőt tervezünk, az első Badacsonyban lesz május második felében Hungaro-Baltica címmel. Magyarország és a balti államok, Lettország, Litvánia és Észtország kapcsolatáról szól, és ezt kibővítettük Finnország felé. Ezeknek az országoknak a nyelvi, kulturális kapcsolataival foglalkozik a konferencia. Ősszel pedig Sárospatakon tervezzük a Nemzetiségek régiója című konferenciát, ahol megnézzük a kelet-szlovákiai, partiumi, kárpátaljai és a zempléni térség nemzetiségeinek helyzetét.

– Mit takar a Báthory téka elnevezés, amely a meghívón is olvasható?

– A Borostyánkőút – Közép-Európa program másik ága a kiadványokkal foglalkozik. 

Ez a Báthory téka nevet kapta, Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király, Livónia nagyfejedelme után. Ez azért lehet találó név, mert a személye összeköti Magyarországot az egész Baltikummal. Arra gondolok, hogy Báthory István alapította Vilniusban, a mai Litvánia fővárosában az egyetemet, Észtországban ő hozta létre az ellenreformáció idején a katolikus líceumot, ahol az első katolikus bibliafordítás is megszületett észt nyelven. Ennek a líceumnak a továbbfejlesztése lett az az egyetem, ami akkor született, amikor Svédország megkapta a mai Észtországot.

Ez néhány évvel korábbi, mint a Pázmány Péter alapította nagyszombati egyetem. Ezért egy szimbolikus név a Báthory téka. Ezen belül több sorozatot tervezünk indítani, amiből három egy-egy most bemutatandó kötettel el is indult.

– Mit tudhatunk ezekről a kötetekről ?

– Az egyik a Hungaro-Baltica, aminek az első kötetét egy korábban megrendezett konferencia anyaga adja. A másik a Minoritates, azaz kisebbségek sorozat, amelyben a baltikumi térséget kiterjesztettük Skandinávia egy részére, ahol jelentős magyar diaszpóra él. Mindhárom skandináv állam magyarságának helyzetéről van kéziratunk, amit ebben a sorozatban ki is tudunk adni. A finnugor népekre való tekintettel az oroszországi finnugor régiókkal is foglalkozunk, ami megfelel a program megvalósításában részt vevő, általam alapított Collegium Fenno-Ugricum céljának is. A harmadik sorozat a Literatura – Studia, amelyben a térség irodalmával kapcsolatos tanulmányok, monográfiák jelennek meg. Az első szám két kötete a különböző finnugor, illetve részben lett, részben szibériai népköltészetről és szépirodalomról szóló írásaimat tartalmazza, Irodalmi barangolások a Balti-tengertől az Urálig címmel. 

Ennek a sorozatnak lesz egy másik változata is, amelynek első kötetei ősztől jelennek meg Literatura – Opera címmel. A térség irodalmából közlünk majd benne fordításokat, verseket, novellákat. Készül egy Országtükör-sorozat, amiben a közép-európai térség országait fogjuk tudományos-ismeretterjesztő formában bemutatni. 

Nekem is van egy kéziratom Lettországról, ami itt jelenik majd meg: Egy ország, amely nem volt, hanem lett. A Borostyánkőút-sorozatban pedig minden olyan téma helyet kap majd, amely a többi sorozatba nem illett, de a borostyánkőút régió országaira vonatkozik. Úgy tervezzük, hogy évente adjuk ki, hármat tavasszal és hármat ősszel. Így kétszer lesz könyvbemutató is, az egyik tavasszal Budapesten, a másik pedig ősszel az egyetem helyszínén, Sárospatakon. Az elsőt ma tartjuk a Józsa Judit Galériában. 

A Hungaro-Baltica 1 (Magyar–balti finn nyelvi és kulturális összevetések) kötetet Maticsák Sándor, a Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének vezetője, a a Minoritates 1 (Máté László: Tiszta beszéd) kötetet Pomozi Péter egyetemi docens, a Magyarságkutató Intézet igazgatója, a Literatura – Studia 1 (Pusztay János: Irodalmi barangolások a Balti-tengertől az Urálig) kötetet Jánosi Zoltán mutatja be.