Káel Csaba: Ne köztéri szoborként csodáljuk Lisztet és Bartókot

Hatalmas sikernek örvend mind a művészek, mind pedig a közönség körében a Bartók Tavasz programsorozat, amelynek célja Bartók Béla szellemi örökségének éltetése. Káel Csabát, Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas filmrendezőt, érdemes művészt, a Bartók Tavasz művészeti vezetőjét és a Müpa vezérigazgatóját egyebek között a fesztivál jelentőségéről és küldetéséről kérdeztük.

Káel Csaba a Bartók Tavasz megnyitóján. Fotó: Kállai Tóth Anett

– Tehát találkozik a kultúra és a turizmus. S nemcsak így, hanem a Magyarországra érkező turisták is tudják látogatni a műsorokat. 

Pontosan. Ez egy nagyon lényeges szempont, hiszen a kultúrán keresztül az épített kincseket és a szellemi örökségünket egyaránt meg tudjuk mutatni. A kulturális turizmus egy rendkívül értékes ágazat, hiszen akik a kultúra iránt érdeklődnek, a minőség iránt is érdeklődnek. Biztos vagyok abban, hogy ez a turisztikai bevételeken is érződik.

– Hogy áll össze a fesztivál költségvetése?
– Két részből: van egy állami költségvetési oldal, illetve a jegybevétel áll a rendelkezésünkre.

– Hogy látja, itthon közelít-e egymáshoz a kulturális szféra és a vállalati szektor? 
– Ebben még sokat kell fejlődnünk. Sokan nem érzékelik, vagy nem tudatosul bennük a kultúra jelentősége és annak fontossága, hogy milyen kapcsolatokat tud ez teremteni, akár a saját gazdasági partnereink irányába, akár új felek irányába. Néha a kultúra támogatását a vállalatok mint szükséges rosszat fogják fel, azonban ebben sokkal több lehetőség rejlik, mint elsőre gondolnák. Például ha megnézzük azt, hogy ez milyen társadalmi eseményeket von maga után, vagy akár hogyan szólít meg különböző rétegeket. Tehát lehetne ezt sokkal tudatosabban kezelni, és ezt az irányt kell megmutatni a gazdasági élet szereplőinek. A magunk részéről mindent megteszünk és Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter is próbál tenni az ügyért, hiszen a gazdasági területen szerzett tapasztalata kapcsán jól ismeri ezt a szegmenst.

– Mit adhat ez a fesztivál a hazai művészeknek? 
– A Bartók Tavasz csomópontként működik, azaz a fesztivál idején ide összpontosul a figyelem: a médiáé és a közönségé egyaránt. Ezáltal a hazai művészek is fókuszba kerülhetnek, sőt, dolgozhatnak világsztárokkal. 

S bár eddig is kiválóak voltak, a szélesebb közönség sokszor csak ilyenkor csodálkozik rá egy-egy hazai művész tehetségére.

– A Bartók Tavasz mellett a másik nagy rendezvényük az őszi Liszt Ünnep. Mit hivatott bemutatni a két fesztivál a két különböző egyéniségről?
– Bartók és Liszt is világhírű, korszakalkotó művész. Liszt hatással volt a XIX., Bartók pedig a XX. századra. Érdekes az is, hogyan fogalmazták meg saját művészetüket, karakterüket.

Azt próbáljuk elérni, hogy ne csupán köztéri szoborként csodáljuk Bartókot és Lisztet, ezt a két zsenit. Hiszen a köztéri szobrok mellett elmegyünk, nincs közünk hozzá, mi viszont szeretnénk közelebb hozni a közönséget a két szerző művészetéhez és szellemi örökségéhez. 

A kortárs művészek a mai napig inspirálódnak e két zenei egyéniség munkásságából és hagyatékából, rajtuk keresztül tudunk üzenni a világnak, hogy a két híres zeneszerző nem múzeumi kellék, hanem élő és inspiratív egyéniség. Fontos, hogy közöttünk éljenek, hiszen korunk számára is meghatározó üzeneteket hagytak hátra. Most zártuk a negyedik Bartók Tavaszt, és nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk a közönségtől is. A program összeállítására és az előadásokra reagálva is rengeteg gratuláló üzenet és velünk rokonszenvező megjegyzés érkezett hozzánk. Fantasztikus, hogy ennyi értékünk van és ezt át tudjuk  adni. Azt hiszem, ez a legfontosabb.