Balczó Barnabás, a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója az eseményen elmondta: Hollókőn harminc éve működik a Palócföld postatörténetét bemutató kiállítóhely, amely a múzeumposta megnyitásának köszönhetően újabb épülettel bővült. A szerdán átadott létesítmény egy XIX. századi kisposta hangulatát idézi, ahol muzeális mérőeszközök, száz évvel ezelőtti postaraktár, pihenőkert, telefonközpont és a rádiókabaré telefonkészüléken hallgatható postával kapcsolatos jelenetei várják az érdeklődőket.
Kiemelte, hogy Hollókő nem egy szabadtéri múzeum, hanem élő település, ezért azt szeretnék, ha a múzeumposta egyben élő szolgáltatóhely lenne, mely a világörökségi környezethez méltó köntösben nyújt a helyiek és az ide látogatók számára egyaránt hozzáférhető hagyományos és korszerű szolgáltatást.
A 334 lakosú Hollókő Magyarország egyetlen faluja, amely szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A 300–400 éves település jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezik, mivel a XX. századot megelőző népi építészet olyan páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Ugyanez igaz a történelmi településképbe illeszkedő helyi postaépületre és a közvetlenül mellette található Postamúzeumra is, amelyet a postai hagyományok és értékek megőrzésére létrehozott Postakürt Alapítvány üzemeltet.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára emlékeztetett: a Magyar Posta 2023 februárjában hirdette meg postapartneri programját, amely lehetővé teszi, hogy a kistelepülések lakói a postai szolgáltatásokat továbbra is helyben, több más szolgáltatással egyidejűleg vehessék igénybe.
Az új partneri modell keretében mostantól akár kulturális tevékenység mellett is végezhetők a postai feladatok, így növelhető az ügyfélkör és az árbevétel, ráadásul a program a helyi lakosok számára is olyan előnyöket jelent, mint a megnövekedett nyitvatartási idő, vagy éppen a postai szolgáltatások szélesebb kínálata – hangsúlyozta.
Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kultúráért felelős államtitkára aláhúzta: a kistelepülések postahivatalai ugyanolyan fontos, megtartó erejű közösségi terek, mint a helyi közművelődési intézmények. Éppen ezért mérföldkő-jelentőségűnek nevezte a Magyar Posta Zrt. és a Nemzeti Művelődési Intézet együttműködési rendszerének kiépítését.
Jelezte: a Nemzeti Művelődési Intézet hálózatával valamennyi 1500 fő alatti települést eléri, közülük már mintegy 300 helyen vizsgálja a Magyar Posta a közművelődési intézményekkel történő együttműködés lehetőségét. Kitért arra is, hogy szolgáltatási kötelezettsége mellett a vállalat érti és érzi az értékközvetítés felelősségének súlyát. – A Magyar Postának tekintélyes múltja, gazdag történelme van, amely elválaszthatatlan a nemzet életformájától, mindennapjaitól, szolgáltatása pedig a kultúra része, nemzeti örökség, közös érték – fogalmazott az államtitkár
A jövő iránya ezzel együtt is a több funkciós színterek és a szolgáltatások felé mutat, amelyhez összefogásra, közös gondolkodásra és cselekvésre van szükség a kormányzat, a gazdasági szereplők, a közigazgatás, valamint az intézményrendszerek és a civil szektor között – jegyezte meg.
Závogyán Magdolna kiemelte: a kistelepüléseken elérhető szolgáltatások zsugorodása jelentős értékvesztést okoz, mely hosszú távon gyengíti a helyi közösségeket. Ezt felismerve minden eszközzel erősíteni kell a helyi közösségeket, a kulturális szféra, ezen belül a közművelődési intézményrendszer pedig ebben a folyamatban megkerülhetetlen tényező – szögezte le.
