A színmű visszaidézi a házaspár életének itt töltött éveit, majd az özveggyé vált Botka Sarolta kitelepítését és az értékes könyvtár és épületegyüttes szétrombolását. A mű elsődleges forrása Klebelsberg Kunóné kitelepítés alatt írott, Életutunk című naplója volt, emellett korabeli dokumentumokat, egyéb forrásokat és tanulmányokat is felhasznált a szerző. A mű által megismerhetjük egy kivételesen nagy formátumú politikus és a polgári származású asszony szerelmi házasságának mindennapjai mögött a XX. század ellentmondásokkal teli drámáját. Bemutatja a Monarchia szétesésétől Trianonig, az I. és II. világháborútól az azt követő kommunizmusig, a kitelepítésig a teljes nincstelenségbe taszított Botka Sarolta megpróbáltatásait.
A színmű a házaspár életébe is bepillantást enged
A dráma nemcsak Botka Sarolta küzdelmes életét tárja a néző elé, hanem Klebelsberg Kunó emberi karakterébe és munkásságába is bepillantást enged. Botka Sarolta szemszögén keresztül láthatja a néző Klebelsberg életművét, bemutatja hazánk legkiválóbb és legnagyobb hatású kultuszminiszterének kivételes egyéniségét, ily módon a darab hiánypótló feladatot is betölt. Kivételes lehetősége a múltidézésnek, ha a művészet találkozik a tudománnyal és ebben az egységben a megidézett személyeket visszahelyezi egy alkotás által saját közegükbe, mint Klebelsberg Kunó feleségét, Botka Saroltát Majzik Edit Jászai Mari-díjas színművésznő játéka által. A többi női szerepet Gajdó Delinke, a férfi szerepeket Petneházy Attila játssza. A látvány Libor Katalin munkája, a darabot Petneházy Attila rendezi, producere Szollár Péter, a Klebelsberg-kastély igazgatója.
A színmű éppoly körültekintően támaszkodik a tudományos kutatásokra, mint amennyire a napló általi személyes élményeket átengedi az írói fantáziának és életre hívja a férje árnyékában, a látszatra csillogó világban egyre magányosabbá váló asszonyt. Hedry Mária a darab születéséről és annak hátteréről így nyilatkozott:
A politikától idegenkedő nő belső vívódásai áttetszenek a napló lapjain. A konkrét történések azonban inkább a korabeli újságok egy-egy rövid tudósításaiból vagy korabeli újsághírekből születtek, mint például a Városházán hirtelen elhalálozott Hubay Jenő felesége éppen Klebelsbergnénél volt uzsonnán. A konkrét Klebelsberg-idézeteket női érzékenységgel lehetett Botka Sarolta gondolati világa közé iktatni. A kor, jobban mondva korok háttértablójának felvázolásához viszont Ujváry Gábor nagyszerű Klebelsberg-tanulmányai, Bethlen István írásai, Romsics Ignác tanulmánya Bethlenről és maga Klebelsberg beszédei, cikkei adtak erős alapot
– mondta a szerző.
