Az M5 kulturális csatorna által készített, 25 perces kisfilmben Lázár János építési és közlekedési miniszter kiemelte: kevés olyan család van Magyarországon, amelyben a közéleti és a szabadságért való küzdelem, a közügyekben való aktív szerepvállalás és egy ügyért való harc annyira egybeforrott volna a család hétköznapjaival, mint a Tisza családnál.
A család politikai aktivitása a XVIII. században kezdődött, akkor a magyar református egyház egyenjogúságáért és a vallásgyakorlás szabadságáért küzdöttek. A 1860-as évektől a századforduló időszakáig tartó korszakot dominálta Tisza Kálmán személye.
Leginkább az országépítő szóval lehet leírni azt a miniszterelnöki ciklust, amit ő 1875 és 1890 között megvalósított
– mondta Lázár János.
A miniszter szerint a geszti kastély falai között az 1700-as évek végétől 1918-ig mindenképpen minden a politikáról szólt.
Három-négy generáció harcolt eszmékért, víziókért, az országért. Ezt jól megmutatja Jókai Mór a Kőszívű ember fiai című regényében, amelyben a kőszívű embert Tisza Lajosról mintázta a legenda szerint.
Lázár János beszélt arról is, hogy Geszten helyrehozták a templomot, megépítették az iskolát, létrehozták az óvodát, utakat és közműveket építettek az egész falu területén, és utána kezdtek hozzá a kastély felújításához a magyar református egyházzal közösen.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, történész a kisfilmben kiemelte:
Nincs még egy olyan magyar család, amely két miniszterelnököt adott Magyarországnak, ráadásul a dualizmus korában, amely a magyarság gyarapodásának, növekedésének az időszaka volt.
Hozzátette, hogy a Tiszák XIX. század előtti szerepvállalásáról kevesebb információ áll rendelkezésre. Ami biztos, hogy az 1600-as években a Tisza-ősök Rákóczi György fejedelem udvarában a törökkel vívott harcokban tűntek ki, adminisztratív feladatokat láttak el, Borosjenőn tevékenykedtek. A törökök elvették akkori birtokaikat, amelyeket később, az ország felszabadítása után peres úton próbáltak visszaszerezni, de az eredeti földek helyett végül más területeket kaptak meg, többek között Gesztet, amely a család központja lett.
A geszti birtokot Tisza László hosszú harcok árán kapta vissza Mária Teréziától 1760-ban – mondta Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója. Tisza Kálmán 1856-ban vette át a birtokot, majd 1902-től fia, Tisza István lakhelyéül szolgált, ő korszerűsítette a meglévő épületet. A modern légfűtéses rendszernek köszönhetően megfelelő klíma, valamint hideg és meleg víz is rendelkezésre állt a kastélyban, amely késő barokk stílusban épült – emelte ki Oláh Zsanett.
A nevelők és művészek révén komoly élet folyt a kastélyban, például Arany János is a Tisza-család gyermekeinek nevelője volt. A háromszintes épület a krónikák szerint kormányülésnek is otthont adott, és számos esetben az ország sorsát befolyásoló tárgyalások, döntések színhelye volt.
Oláh Zsanett felhívta a figyelmet a híres geszti teraszra, amely a család társasági életének helyszínéül szolgált, és most egy kávézónak ad helyet. Az épületet teljeskörűen, eredeti állapotban állították helyre. Tisza Kálmán dolgozószobája és a hölgyszalon is visszakapta régi pompáját, és sok műtárgy került vissza az eredeti helyére.
A felújítás mellett kialakítottak egy 25 helyszínt magába foglaló, ezer négyzetméter területű állandó kiállítást is, amely a Tisza család és a korabeli Magyarország történetét mutatja be. A kiállításba Amerikából jött vissza két Barabás-festmény, Tisza Lajos és gróf Teleki Júlia arcképe, és a Magyar Nemzeti Múzeumból is kerültek tárgyak a kiállításba. A felújított kastély a jövőben rendezvényhelyszínül is szolgál.
A magyar világ közepe – A geszti Tisza-kastély újjászületése című kisfilm kedd este 21 órától ismét látható lesz az M5 csatornán.
