A születésnapi koncertprogram összeállítása jól tükrözi Xiaogang Ye művészi ars poeticáját, amelynek középpontjában a különböző kultúrák közötti harmónia keresése áll. Az esten a zeneszerző két saját műve, Az eltűnt ginkó levelek (The Faint Ginkgo) és az Ötszínű japán naspolya (Loquat in 5 Colors) csendül fel. Ezek a darabok Ye jellegzetes világát mutatják meg: egyszerre meditatívak és szenvedélyesek, a természet, a filozófia és az emberi lélek mélységeit idézik meg.
A kínai zeneszerző hidat épít a keleti és nyugati zenei hagyományok között
A zeneszerző kérésére a koncert műsorába Liszt Ferenc Magyar fantáziája és Prokofjev Rómeó és Júlia-szvitje is bekerült. Ye a választást azzal indokolta, hogy egyrészt szerette volna magyar zenével kombinálni a saját műveit, másrészt Prokofjev színes és olykor szarkasztikus zenéje közel áll saját zeneszerzői világához.
Xiaogang Ye korán felismerte, hogy a nyugati szimfonikus hagyomány és a kínai zenei-filozófiai gondolkodás ötvözése különleges, új nyelvet teremthet.
A nyugati szimfonikus zene már több mint száz éve jelen van Kínában, én is ezen nőttem fel, ugyanakkor mindig is vonzott a hagyományos kínai kultúra – beleértve a filozófiát, a képzőművészetet, a költészetet, a guqin (ősi, héthúros kínai hangszer – a szerk.) zenét és sok egyebet –, amelyek esztétikai értékei rendkívül mély hatást gyakoroltak rám. Már művészi pályám kezdetén, amikor szimfonikus művek komponálását tanultam, ez a két kultúra szinte ösztönösen elkezdett bennem összefonódni, talán azért, mert gyerekkorom óta e két kulturális világ között mozgok
– fejtette ki Ye, akinek a nemzetközi ismertséget a 2008-as pekingi olimpiai játékok hozták meg, amikor a világhírű Lang Lang előadásában elhangzott a Csillagos ég (Starry Sky) című zongoraversenye. A mű több milliárd emberhez jutott el, szimbolikusan is összekapcsolva a hagyományt és a modernitást.
Emellett munkásságának kiemelkedő darabjai között szerepel A föld dala (The Song of the Earth), amely Mahler azonos című dalciklusának kínai gyökereiből építkezik, valamint A Himalája fénye (The Light of Himalayas) és A zöld mangó illata (The Scent of Green Mango) című kompozíciói, amelyek a természethez és a buddhista gondolkodáshoz való mély kapcsolódását tükrözik.
Ye azt vallja, hogy a kortárs zeneszerzés igazi ereje a harmóniában rejlik.
– A mai nyugati zeneszerzők gyakran igyekeznek elszakadni a klasszikus formáktól, ám ezáltal eltávolodnak a közönségtől. Én abban hiszek, hogy az újítás és a hagyomány egymást erősíti. Sokszor azok a művek aratnak hangos sikert, amelyek harmonikusan ötvözik a hagyományos technikákat és az innovatív megközelítést – magyarázta a zeneszerző, akinek műveiben gyakran bukkan fel a természet poétikus képe: a szél, az eső, a hegyek, a víz hangja. Zenéje egyszerre spirituális és érzéki, vizuális és lírai. Elmondása szerint nem szab határokat az inspiráció forrásainak, egy pillanatnyi benyomás, egy hangulat is elegendő lehet ahhoz, hogy egy új kompozíció szülessen.
Xiaogang Ye gyermekkora óta rajongással fordul a magyar zene felé, különösen Bartók Béla és Kodály Zoltán munkássága iránt, akiknek zenéje szinte belesimult a saját zenei gondolkodásába.
– Legfontosabb műveiket kívülről ismerem, és mindig is lenyűgözött, ahogyan a magyar népzenei hagyományt a legmagasabb művészi szintre emelték. Ez a szemlélet nagyon közel áll hozzám, hiszen én is gyakran merítek a kínai népzenéből – mutatott rá.
Az október 27-i budapesti koncert nem csupán egy jeles születésnap lesz, hanem zenei párbeszéd Kelet és Nyugat között.
Egy este, ahol Kína és Magyarország dallamai találkoznak, ahol tradíció és modernség, természet és emberi lélek harmóniája fonódik össze. A Győri Filharmonikus Zenekar előadásában, Bogányi Tibor vezényletével és Balogh József zongoraművész közreműködésével a közönség egy különleges zenei utazás részese lehet, amelyben a hangok hidat építenek kultúrák, kontinensek, múlt és jelen között.
Komponista és kulturális nagykövet
Xiaogang Ye 1955-ben született Guangdong tartományban, tanulmányait a Pekingi Központi Zeneakadémián, majd az Egyesült Államokban, a University of Rochester Eastman School of Musicban folytatta, ahol olyan mesterek tanították, mint Samuel Adler, Joseph Schwantner, Louis Andriessent és Alexander Goehrt. Ye nemcsak komponista, hanem kulturális nagykövet, jelentős közéleti és oktatói szerepet is vállal: elnöke a Kínai Zeneszerzők Szövetségének, alapítója a Pekingi Kortárs Zenei Fesztiválnak, professzora a Pekingi Zeneakadémiának és a Royal Northern College of Music (Manchester) nemzetközi zeneszerzés tanszékének. Tiszteletbeli professzora több nagy presztízsű intézménynek, köztük a Csajkovszkij Konzervatóriumnak és a Shanghai Zeneakadémiának is. Művei rangos kiadók, a Naxos, BIS, Deutsche Grammophon gondozásában jelentek meg, zenéit a Schott zeneműkiadó adja ki.
