A család közleménye szerint Novák Ferenc kivételesen nagyszerű, gazdag, robbanékony és termékeny életét az utolsó pillanatig szellemi frissességben töltötte, idén áprilisban a Táncháztalálkozón még több száz embernek tartott tánctörténeti előadást.
Novák Ferenc Tata sokat tett a Kárpát-medence néptánchagyományának fennmaradásáért
Generációja – többek között Martin György, Timár Sándor, a Pesovár testvérek – olyan történelmi jelentőségű etnográfusi munkát végzett el a huszadik század ötvenes éveitől kezdve, ami csak Bartók és Kodály érdemeihez mérhető; túlzás nélkül a Kárpát-medence sokszínű néptánchagyományának fennmaradását köszönhetjük nekik.
Korábban a Nullahategy.hu-nak adott interjúban beszélt arról, hogy az egész magyar nyelvterületen, az egész Kárpát-medencében talán az egyetlen teljes táncrend a széki volt, amit be is tartottak.
Nem véletlen, hogy amikor a tanítványaim – Foltin Jolán, Stoller Antal, Lelkes Lajos – kitalálták a táncházat 1971-ben, akkor Martin Györggyel konzultáltak. Ők is a Széken látottak hatására találták ki, hogy a széki táncrend legyen az első, mert ez egy tökéletes, ki nem mozdítható táncrend. Ha kimozdítható, a szokásrend törvényei mozdítják ki.
Novák Ferenc az interjúban kifejtette, hogy a táncot lehet visszatanítani, a régi szokásrendet és életet nem.
Isten őrizz, hogy így legyen, az egy nagyon retrográd világ lenne… Nem lehet rávenni a lányokat, hogy többrétegű szoknyában kapáljanak, amikor farmerban is lehet. A táncot viszont meg lehet tanítani. A táncgyűjtés filmen már a húszas évek végén megkezdődött Magyarországon. Ez egyedülálló egész Európában
– magyarázta.
Élete végéig követte a táncház és a táncszínház helyzetét. Úgy gondolta, nagyon sok a tehetséges koreográfus.
Nagyon jóban vagyok a fiatal koreográfusokkal, sőt, sokszor jönnek hozzám tanácsokért. Viszont az általános műveltség elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki táncszínházat csináljon.
Korán megmutatkozott tánctehetsége
Novák Ferenc Nagyenyeden született 1931. március 27-én, felmenői között örmények is voltak. Gyermekkorát Erdélyben töltötte, ezt követően a második világháború alatt költöztek Budapestre. Érettségi után műszaki gyakornokként dolgozott a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban, ahol tánccsoportot szervezett, majd az Építők Táncegyüttes oszlopos tagja lett. Ennek bázisán alapította meg 1954-ben a HVDSZ Bihari János Táncegyüttesét olyan kiválóságokkal, mint Timár Sándor, Éri István, Pesovár Ernő, Pesovár Ferenc. A tánccsoport egyre nagyobb sikereket ért el, a hatvanas évek elején már több nemzetközi elismeréssel is büszkélkedhettek. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1963-ban szerzett okleveles etnográfus diplomát, hét évvel később elvégezte a Színművészeti Főiskola koreográfus-rendező szakát. A Biharit, amely az amatőr néptáncmozgalom vezető együttese lett, 1987-ig vezette, 1964 és 1975 között a Honvéd Együttesnek is a tánckarvezetője, majd 1983-tól művészeti vezetője volt. Az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfus-rendezőjeként tevékenykedett 1977 és 1983 között, majd 1975 és 1989 között a szegedi nemzetközi néptáncfesztivál művészeti vezetőjeként dolgozott. Később a Magyar Táncművészek Szövetségének főtitkára lett, 1996-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2012 decemberében kilépett a testületből.
Úgy tartotta, hogy a táncot ugyanúgy kell megtanulni, mint az anyanyelvet: a paraszti kultúrát nem imitálni kell, hanem annak elemeiből kell a műveket létrehozni. A Honvéd és a Bihari Együttessel is új formanyelvű dramatikus táncszínházat hozott létre: irodalmi alapú táncszínházi produkciókat és erőteljes folklór műsorokat állított színpadra, szívesen dolgozott együtt prózai vagy zenés színházakkal, balettegyüttesekkel, szabadtéri látványosságok szerzőgárdáival is.
Olyan fontos munkák kötődnek nevéhez, mint A helység kalapácsa, az Antigoné, a Csíksomlyói passió, a Betlehem, a Passió, az Évszázadok táncai, a Forrószegiek, a Magyar Electra, a Lúdas Matyi, a János vitéz, A csodaszervas, az Egri csillagok, a Magyar menyegző, a Keleti táncvihar, az Évszázadok táncai, a Kocsonya Mihály házassága, a Kőműves Kelemen vagy az István, a király rockopera koreográfiája.
Koreográfiáiban meghatározó szerepet játszik a magyar néptánckincs színpadi megjelenítése, a magyar népzene, néptánc sokszínűségének bemutatása.
Felesége a 2019-ben elhunyt Foltin Jolán, rendező-koreográfus néptáncos volt, akivel több alkalommal dolgoztak és tanítottak együtt, gyermekeik: Novák Eszter és Novák Péter.
Kivételes életműve, tapasztalata, tudása, kalandos élettörténetei nemcsak alkotásaiban, de barátaiban, tanítványaiban, családjában, gyermekeiben és unokáiban egyaránt továbbélnek.
Legfontosabb kitüntetései
Erkel Ferenc-díj (1975); Munka Érdemrend Arany fokozata (1980); Érdemes művész (1985); Ifjúsági Díj (1987); Magyar Művészetért Díj (1988); Juhász Gyula-díj (1988); Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1991); Kossuth-díj (1993); Magyar Örökség díj (1999); Kölcsey Ferenc Millenniumi-díj (2001); Hazám-díj (2003); Prima-díj (2003); Hevesi Sándor-díj (2003); A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2005); Jubileum Prima Primissima díj (2007); A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (2010); a Nemzet Művésze (2014); Budapest díszpolgára (2021).
Novák Ferenc Tata halálhírét mély megrendüléssel fogadta a szakma, a Facebookon búcsúztak tőle.
A Nemzeti Táncszínház az alábbi szavakkal búcsúztatta:
Megrendülten értesültünk róla, hogy meghalt a magyar néptáncművészet atyja, az örökifjú Novák Ferenc Tata, a táncművészet egyik legfényesebb csillaga. De örökre velünk marad a szellemi hagyatéka, az egész táncszakmát beragyogó aurája és történetei. Mostantól az égi tánckart irányítja gyermekei édesanyjával, Foltin Jolánnal.
A Győri Balett társulata pedig a következőket írta:
Amellett, hogy 1984-ben A szarvassá változott fiak című előadásunk társkoreográfusa volt Markó Iván mellett, a szervezésünkben megvalósuló Magyar Táncfesztiválokon tiszteletbeli, örökös vendégeként köszönthettük évek óta. Emlékét, szellemiségét kegyelettel megőrizzük!
