– Szimbolikus, hogy épp a Zempléni fesztiválon volt a kerek születésnapja, amelynek 2004 óta művészeti vezetője.

– Igen, ez a kezdetektől így van, az augusztusi időszak vált be leginkább a fesztivál megszervezésére. 2004-ben is itt köszöntött a zenekar, aztán a hatvanadikon már tradíció lett, hogy műsorral is készültek a kollégák. Most eljött a hetven, ami valóban egy elég erős szám.
Világtrendek és ízlés
– Húsz év hosszú idő egy fesztivál életében. Melyek a legkedvesebb emlékei?
– Ez nehéz kérdés, mert annyi minden történik az életünkben. Sokkal jobban emlékszem az általam befogadott élményekre, mint az általunk teremtettekre. Vannak természetesen koncertek, amelyek emlékezetesek. Hosszú ideig fogom őrizni például a Fitos Dezső Társulat idei produkcióját, amely a néptáncban mutatott rendkívülit és újat.
Az egész kulturális életben az a legnagyobb kérdés, hogy képesek vagyunk-e megújulni, észrevesszük-e a világtrendeket és a számunkra fontos korosztályok ízlését, vágyát és tudunk-e ezekhez viszonyulni.
Fontos a fesztivál folyamatos bővülése, a közönség növekedése, az egyre erősebb hatás, amit régióban és azon túl kifejt. Több területről érkezik törzsközönség, így Budapestről is. Tavaly és idén is bizonytalan volt a létrejötte, és én nagyon nehezen bírom a bizonytalanságot. Mi ugyanis távlatokban gondolkodunk mind a zenekar, mind a fesztivál szempontjából, amennyire ez ebben a világban lehetséges. Ahhoz, hogy folytassuk és biztosítsuk azon műfajok minél szélesebb spektrumának bemutatását, amelyeknek jól érzékelhetően nagyszámú rajongója van, sokat kell dolgoznunk. A Zempléni fesztivál presztízse már nemcsak a térségben, hanem az egész magyar kulturális életben is nagyon jelentős.
– Voltak kudarcaik is?
– Természetesen, a húsz év nagyon kemény tanulóidő volt nekünk is. Az első néhány évben kipróbáltunk olyan dolgokat, amelyekről kiderült, hogy feleslegesek. Például tematikus napokat rendeztünk, vagy mindenáron valami logika mentén igyekeztük szervezni az előadásokat. Amúgy is rendszermániás vagyok, aminek sok előnye van egy intézmény vezetésében, de itt ezt el kell engedni. Meg kell érezni a helyszínek hangulatát és ehhez igazítani a produkciókat.