A tárlaton a közönség által máig szinte ismeretlen műegyüttes látható: olyan zsidó származású, szemtanúvá váló képzőművészek – zömmel 1944 és 1947 között készült – egyedi és sokszorosított grafikái, albumai, amelyek a koncentrációs táborok, a gettó vagy a munkaszolgálat mindennapjait örökítik meg narratív, figuratív, sőt sokszor képregényszerű formában. Az albumok személyesek, intimek, ugyanakkor az egész világnak szóló tanúságtételek. A holokauszt képzőművészeti ábrázolása, a szemtanú művészek nézőpontja, a látottak művészi dokumentálása kulcsfontosságú a holokauszt megértéséhez, értelmezéséhez – az idő múlásával, a túlélők emlékezetének halványulásával ezek az alkotások rendkívüli mementókká is válnak.
A kiállítás csaknem harminc művész, többek között Kádár Béla, Bálint Endre és Gedő Ilka munkáit mutatja be. A kiállításon szereplő műtárgyak nagy része a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből érkezett, ezeket a műveket egészítik ki más magyarországi intézmények darabjai, ugyanakkor Izraelből és Németországból is kölcsönöztek a tárlatra fontos rajzsorozatokat. A kiállítás kurátora Farkas Zsófia, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár művészettörténésze.
Az utolsó hetekben több izgalmas programot is ajánl a múzeum a kiállításhoz kapcsolódóan. Szeptember 28-án szombaton 19 órakor a Katona József színház Sorstalanság című előadása vendégszerepel a Galériában, az előadás előtt a tárlat is megtekinthető. Október 8-án, kedden 17 órakor A trauma kirajzolódása címmel kerekasztal-beszélgetésre várja a múzeum az érdeklődőket. Gyárfás Dorka kulturális újságíró Richter Júliával, a Traumaközpont klinikai igazgatójával és Farkas Zsófia kurátorral beszélget arról, hogy a művészet lehet-e eszköze a traumafeldolgozásnak. Október 13-án vasárnap 16 órakor rendhagyó programmal zárul a kiállítás: Farkas Zsófia kurátor tárlatvezetésén Bársony Péter brácsaművész közreműködik, egy különleges zeneművet megidézve.
