A karácsonyi filmek visszatérő motívumai a családi összejövetelek, amik meghittség helyett sokszor csak idegtépők és frusztrálók, a családtagok között feszülő, kimondatlan, megdolgozatlan vagy letagadott konfliktusok miatt. Akad azonban pár film, ami a giccs mögé pillantva megmutatja azt is, hogy az ünnep sok család számára a megtestesült pokol. Listánkon egyaránt helyet foglalnak klasszikus családi vígjátékok és komolyabb hangvételű drámák is.
Négy karácsony (2008)
Kate (Reese Witherspoon) és Brad (Vince Vaughn) évről évre sikerrel vonják ki magukat a karácsonyi rokonlátogatások terhe alól, idén azonban nem ússzák meg, és végig kell járniuk saját, többnyire tapintatlan és diszfunkcionális családjaikat, ami saját kapcsolatuk átértékelésére készteti őket. Egy ponton összevesznek, majdnem szétmennek, de nyugalom, karácsony van, ez meg csak egy romantikus vígjáték, de az abszolút szórakoztató, hova tovább, tényleg jóleső tanulsággal szolgáló fajtából.
Kőkemény család (2005)
A rém konzervatív Meredith (Sarah Jessica Parker) Stone családdal töltött első karácsonya alaposan felbolygatja a család életét, ezzel önmegismerésre ösztönözve a szereplőket. Parker különösen nagy utat jár be a filmben, mert míg az elején tényleg minden mozdulata idegesítő, a végére egészen esendő, szerethető nővé vedlik, és ez az érzékenység jellemzi az egész filmet.
A szellemes szócséplések és a csúcspont helyzetkomikumai ellenére a Kőkemény család nem felhőtlen vígjáték, kifejezetten komoly hangvételű film, egy szomorú, mégis a karácsonyhoz illő befejezéssel.
Egy híján túsz (1994)
Ted Demme fekete humorral vastagon átszőtt karácsonyi (túsz)drámája egy elhidegült házaspárról szól (Kevin Spacey és Judy Davis), akik megállás nélkül veszekednek, ezzel kiborítva maguk körül minden létező embert.
Kicsit egyenletlen, mégis méltatlanul elfelejtett vígjáték, ami fokozatosan fejti fel szereplőinek hátterét, és mondat ki velük olyan kemény vádakat és igazságokat a családtagokról, amire a valóságban sajnos csak ritkán vállalkoznánk, és főleg nem karácsonykor.
Karácsonyi vakáció (1989)
Az átlagos amerikai középosztály középkorú férfi- és családképét parodizáló széria karácsonyi részében ezúttal nem a Griswold család utazik, hanem a rokonok látogatnak haza. Chevy Chase mindent elkövet, hogy emlékezetessé tegye a szentestét, így a katasztrófa garantált!
A vakációsorozat talán legerősebb darabja instant karácsonyi klasszikus, a Reszkessetek, betörőket is jegyző John Hughes tollából, rengeteg burleszkkel és helyzetkomikummal.
Megjött apuci 2. (2017)
Brad (Will Ferrell) és Dusty (Mark Wahlberg) elérték a lehetetlent: barátok és apatársak lettek. A karácsonyi ünnepekre azonban megérkezik Dusty macsó faterja, Kurt (Mel Gibson) és Brad ultraérzékeny és érzelmes apja, Don (John Lithgow), akik fenekestül felforgatják a nehezen kivívott nyugalmat, Kurtnak ugyanis feltett szándéka, hogy éket verjen Dusty és Brad közé.
A Megjött apuci 2. már a 2010-es évek harsányabb amerikai vígjátékai közé tartozik, a mozaikcsaládokban működő dinamikákat mégis nagyon jó érzékkel képes felvonultatni.
Rossz anyák karácsonya (2011)
Az anyukáknak a karácsony nem csak csupa öröm és boldogság: jön a rohangálás az ajándékok után, a dekorálás és a napokon át tartó főzés. Nem is csoda, hogy Amy (Mila Kunis), Kiki (Kristen Bell) és Carla (Kathryn Hahn) ismét fellázad és magasról tesz a karácsonyi hagyományokra.
A szabadelvű anyák a lehető legkevesebb energiából akarják kihozni a leglazább, legbulisabb karácsonyi ünnepet, de nem számolnak a saját édesanyáik felbukkanásával.
Krampusz (2015)
A krampusz ma már csak a Mikulás komisz kis segítője, aki a rossz gyerekeket virgáccsal jutalmazza, de a pogány folklórból származó figura gyökerei sokkal félelmetesebbek.
Erre emlékeztet minket ez a jól sikerült darab, ahol egy tipikusan megfáradt és rosszul működő családnak kell felvennie a harcot az sötét ördögi teremtmény ellen, és megbékélnie önmagával.
Távol álljon tőlünk, hogy karácsonykor játszódó, többnyire B kategóriás horrorokkal szórjuk tele ezt az adventi listát, az Universal szörnyfilmje viszont annyira szervesen kötődik az ünnephez, hogy mégis helye van itt.
